50 évben egyszer

A szerdai ítéletidő az elmúlt évtizedek legsúlyosabb jégkárát okozta az északi parti szőlőkben. A vihar góca, egy szupercella (vagyis örvénylő zivatar) éppen a Balaton-felvidék sávjában haladt el. Szombathely felől érkezett, telibe kapta a Somlót, komoly károkat okozott Lesencetomaj környékén, megsorozta a Szent György-hegyet és Köveskál környékét, aztán utolsó dühét Fürednél kiadva távozott a Balaton-felvidékről. Borászokkal beszéltünk a pusztításról és a kármentés esélyeiről.

Szupercella után – egyetlen ép szem sem maradt a fürtön

Balatonfüreden 8 perc alatt történt az egész, meséli Gyukli Krisztián. A jégesővel és forgószéllel érkező szupercella egy másfél kilométeres sávot vert el a borvidéken: Pécsely, Vászoly, Balatonszőlős és Füred volt az útvonal. Két olyan borászatot érintett súlyosan, amelyeknek csak Balatonfüreden vannak szőlőik (az egyik a saját pincészete, a másik a Zelna borászat), itt az ültetvények fele teljes egészében károsodott. Ezeken a szőlőkön nem maradt egyetlen ép és egészséges bogyó sem.

Gyukli Krisztián (Gyukli Pince, Balatonfüred)

Krisztián a Rizling Generáció elnökeként a vihar után 8-10 egyesületi tagjukkal beszélt telefonon. Ahol volt jég, ott jellemzően a fürtök nyugati oldalát verte el szinte teljesen, a keleti fele pedig ép maradt. A Balatonfüred-Csopaki borvidéken ahogy nyugat felé távolodunk Füredtől, egyre kisebb a kár: a Nivegy-völgyben, pl. Ruppert Márton, Dobosiék, a Szabó és Fia szőlőinek egy részében maximum 10-15%-os, Csopak és Tihany pedig teljesen megúszta.

UPDATE

Kovács Tamástól (Szent Donát Birtok, Csopak) közben megtudtuk, hogy sajnos Csopak sem úszta meg, a szőlőket itt is jelentős jégverés érte. Csopak Arács felőli oldalán jellemzően a fürtök 30%-a sérült, Paloznak környékén a legtöbb helyen 60% körüli a kár, de láttak 80%-os pusztítást is. A kár végleges mértéke nagyban függ a növényvédelem hatékonyságától és a további időjárástól. Ha minden jól megy, és hamar leszáradnak a sérült bogyók, valamint nem terjed semmilyen gombabetegség, ami megfertőzné a beforrt sebű vagy sértetlen bogyókat, akkor van esély arra, hogy legfeljebb 30%-os lesz a terméskiesés.

Ez még a 2017-es évjáratra is hatni fog

Ahol lecsapott a vihar, ott nemcsak a fürtöket, hanem a vesszőt is tönkretette, ami azért baj, mert ezeken a vesszőkön lennének jövőre azok a rügyek, amelyek majd a következő termést adnák.  Most ősszel, a vegetáció végén ezeket a vesszőket vissza kell vágni két rügyre (ún. rövid csapra), és csak bízni lehet abban, hogy jövőre jó termést hoznak. De ha így is alakul, egyes művelési módokban rosszabb lesz a termés minősége, tehát a vihar mindenképp negatív hatással lesz még a 2017-es évjáratra is.

Pálffy Attila és Gyula (Pálffy Szőlőbirtok és Pince, Köveskál)

Pálffy Gyula életében nem látott még ilyen méretű jeget. A vihart köveskáli házukban várták végig, ahogy elvonult, rögtön kimentek a Fekete hegyre, megnézni a szőlőt. A jég fentről hatalmas pengeként először a levelek felét, majd a fürtök felét borotválta le, végül még a 4 cm vastagságú, fás vesszők felét is.

Jégdarabok Köveskálon

Gyula szerint még az a szerencse, hogy ilyen nagydarab jegek estek, mert ezek ritkásabbak, így az ültetvénynek csak a 10%-a semmisült meg. A Mezőmáli dűlőben azonban, a Hegyestű és Köveskál közötti 10 hektáros területen 35-40%-os a kár. Mindszentkálla és Szentbékkálla nagy részén nincsen baj, Kővágóörs környéke is megúszta, de a Szűcs-hegyi kis táblákon jelentős a veszteség. A Balaton-felvidéki borvidéken még Lesencetomajon és Balatonedericsen nagyobb a kár, itt ugyanis apróbb szemű jég esett.

Vihar után a Fekete hegyről

Szászi Endre felhőből nem látott még ilyen színűt. A Szent György-hegyi birtok teraszáról nézte, ahogy a Keszthelyi hegység felől a hatalmas, élénkzöld felhőzet közeledik a szőlők felett, a réten át, és aztán az erős széllel rácsapódik a hegyre. Nekik észak-déli telepítésű szőlőik vannak a déli lejtőn, ezek déli oldalát verte el a rászakadó jégeső. A vihar után a szőlő úgy nézett ki, mintha egy hatalmas szamuráj karddal végigsuhintottak volna rajta. Az összes fürt egyharmada odaveszett, ami azért különösen fájdalmas, mert idén szép volt a termés, eddig nagy reményeket fűztek ehhez az évjárathoz.

Szászi Endre (Szászi Birtok, Hegymagas)

A borvidék más tájain, Szigligeten és Badacsonyban egy szem jég sem volt, az ilyen vihar ugyanis egy-másfél kilométeres sávban tarol.  És hogy milyen apróságok számítanak ilyenkor, arra itt egy szemléletes példa: nyugat felől fújt a szél, és ez itt nagyon ritka, és különösen szerencsétlen, hogy épp ez a szél érkezett jéggel. Mivel a szél itt általában északról fúj, a szőlő úgy van telepítve, hogy ebből az irányból a lombozat megvédi. Az ilyen észak-déli telepítésű soroknál ráadásul az uralkodó széljárás a párát is jól kifújja a szőlőből (ami így kevésbé hajlamos a rothadásra), és ez az irány a benapozás szempontjából is jobb. Viszont a fürtök a napsütés miatt nyugatra lógnak ki a lomb alól, így a nyugati széllel szemben védtelenek – ez okozta most a vesztüket. A hegyen 45 hektár károsodott, több pince érintett: a Gilvesy, a Nyáry és a Bencze birtok is.

Tornai Tamás (Tornai Pincészet, Somló)

A Somlót körbeverte a jég, bár nem minden részét egyformán, és maga a jég sem volt egyforma: volt gömb- és lencsealakú. Ez utóbbi szabályosan lenyeste a szőlő egyes részeit, sőt egész fürtöket is. Ezen a borvidéken a legkiterjedtebb a veszteség. Tornai Tamás csak itt, a Somlón egymilliárd forintra becsüli a kárt. A borász 1972. augusztusában látott a mostanihoz mérhető jégtömeget, amikor épp katonai szolgálatát töltötte. Az egész Somló 480 hektárnyi termőterületén szinte egyetlen ép szőlőtőke sem maradt, jó esetben az idei termésnek a fele menthető meg, de az sem lesz olyan értékű, mint amilyen lehetett volna.

Tömött fürt, csupa sérült szem

A különböző fajták eltérő mértékben károsodnak egy ilyen viharban, az elnyúló, lazább szerkezetű fürtöket (amilyen például a hárslevelűé) kevésbé teszi tönkre a jég, egy tömör fürtnél komolyabb a kár, és a Somló leghíresebb fajtája, a juhfark éppen ilyen. Tornai Tamás szerint most a kárenyhítés általános kezelési módjainál erőteljesebb állami támogatásokra lesz szükség. A jég okozta károkat egyébként egyféleképpen lehet megelőzni: jégvédelmi rendszer telepítésével. Rakéták bevetésével 100%-ban elkerülhető a baj, ilyeneket Magyarországon ma Villányban, Egerben és a Dél-Alföldön alkalmaznak. Többször felmerült már egy átfogó program terve a rendszer kiépítésére az egész országban, de ez egyelőre nem tart sehol. A somlói borász szerint érdemes lenne megfontolni, hogy helyi összefogással, saját erőből valósítsák meg a telepítést, mert bár az ilyen méretű jégverés nagyon ritka, de kisebb, és azért még számottevő kárt okozó esetek minden 10 évben előfordulnak. Egy ilyen rendszer telepítési és fenntartási költségei pedig (egyszeri 8 EFT/ha és évente 4 EFT/ha) eltörpülnek a szőlő évenkénti 800 EFT-1 MFT/ha művelési költségéhez képest.

Termés és lombozat a földön – a tőkéken szinte semmi nem maradt

Most a legfontosabb feladat mindenhol a további károk megelőzése, a növényvédelem, ugyanis ha a sérült szemek később kirepednek a fürtön, akkor egy idő után az egész lerohadhat. Ilyenkor szerencsére még nincs cukor a szőlőszemben, tehát a darazsak nem mennek rá, és a botritiszes rothadás sem indul meg hamar. A gondot az jelenti, hogy nagyon sok eső lehullott, és még azóta is volt utánpótlás, tehát több helyen egyelőre nem tudtak rámenni traktorral az ültetvényekre.