Illatos olaj születik

Négy hektár. Az már nem vicc. Akkor sem, ha csak a fűnyírót kellene végignyektetni rajta. Hát még ha telis-tele van ültetve levendulával, amit kézzel kell lesarlózni. Ráadásul a legforróbb nyári napokon. A verejtéket is átjárja a semmi mással össze nem téveszthető, intenzív növényi illat. És akkor még ott vannak a folyton kíváncsiskodó méhek is. Pokoli meló a mennyei cseppekért.

Provence-ban nagy megbecsülés övezi azokat az aratókat, akik a levendulavirágok betakarítását vállalják. A dörgicsei levendula majorban ezekben a napokban 10-15 ember végzi a nem kis teljesítményt igénylő munkát.

Persze lehetne másképp is csinálni, de ők így szeretik: mint ahogy nem is permeteznek, mert akkor mit is kenünk magunkra és szippantunk be? Legyen az csak színtiszta növényi olaj.

Organikus biogazdálkodás – így hívják azt, amikor a talaj életét nem zavarják meg se gyomirtóval, se rovarirtóval, mert akkor eltűnnek azok a flóra- és faunaelemek, amik az ültetvény egységes energetikájához, egészségéhez elengedhetetlenek.

A virágokat a föld és a nap táplálja. A levendula ezeket az energiákat alakítja át gyógyító erővé. Különösen koncentrált anyagokról van szó: egy cseppnyi illóolajban 50-60 csésze gyógynövénytea hatóanyaga található.

A hosszú napokig tartó aratás mellett párhuzamosan folyik a friss levendulából az illóolajok lepárlása, hogy megőrizzék a legmagasabb illat- és hatóanyag tartalmat.

A végeredmény: illóolajok, aromavizek, édeségek és párnák, amik magukba zárják a virágzó mezők fölött suhanó szellőt, a napfelkelték harmatát és a napnyugták fénylő derűjét. Aki ennél többet akar, az induljon el a még gyönyörűen virágzó északi parti levendulamezőkre. Az élmény nem lesz kétséges.

A tihanyi levenduláról itt, a tihanyi Levendulaház Látogatóközpontról pedig itt olvashatnak.