Északi part – amiért szeretjük

Mitől lesz egy borvidék különleges és egyedülálló? Itt, az Északipart oldalain könnyű a helyzetünk: sokoldalú, három borvidéket magába foglaló borrégiót kell minél jobban bemutatni önöknek. A célok mindháromban hasonlók – és a stílusok is. És egyre inkább együttes, „balatoni” stratégiával szólítják meg az idelátogatót, így pedig sokkal hatékonyabban és egyértelműbben lehet üzenni. Ettől az előnytől eltekintve is könnyen belátható, hogy az észak-balatoni borrégió sikerre van ítélve. A sikernek több, egymással részben összefüggő oka is van. Lássuk őket:

1. Történelem: Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy a borvidéken több évszázados hagyományai vannak a borkészítésnek. Elődeink, a környéken élő népek mind felismerték a tó körüli kedvező klimatikus adottságokat, nem lehetett nem észrevenni a mediterrán hangulatot, a Balaton-felvidék déli lankáinak ideális és sokrétű termőhelyi adottságait.

2. Fajták: A filoxéravész persze komoly károkat okozott itt is, ahogy országszerte sok helyen. Fajták tűntek el, de kevesen tudják, hogy valaha Csopak és Köveskál környékén a vörösbor készítésének is nagy hagyományai voltak, a terroir jellege tehát egyáltalán nem csak a fehérboroknak kedvez. Mégis országos viszonylatban is és a környékünkön is igaz, hogy a fehér szőlő sokkal jobban integrálódott a tájba. Az olaszrizling, amolyan helyi jellegzetesség is, és méltán tekintik országos viszonylatban is különlegesnek a fajta borait a balatoni borászok, borisszák, de mellette számos fajta sikeres lett. Talán ezt a sokféleséget nem ártana racionalizálni hosszú távon. Badacsonyban ne hagyjuk ki a rajnait, a sauvignon blanc üdesége tavasztól-őszig örömet okoz és a kornyék gasztronómiai jellegzetességeihez is szépen passzol.

3. A helyi gasztronómia: balatoni halról manapság beszélni sajnos csak elcsukló mondatokban lehet. Ez mondjuk elég fájdalmas téma a maga nemében. A helyi bor, értékelhető autentikus gasztronómia nélkül csak lóg a levegőben. Mégis megjelentek már az északi-parton azok az éttermek, ahol környékbeli alapanyagokból, kis érzékenységgel a hagyományos balatoni ételek visszanyerhetik fényüket, jelentőségüket, és e tekintetben a halételek csak egy szeletét teszik ki a spektrumnak. A mandula, fűszernövények, a gyümölcsök, sajtok mind szerepet kaphatnak akár egy falu gasztronómiai hangulatának megrajzolásában.

4. Az itt élő emberek: a vendégszeretet önmagában ma már szinte üres klisének számít. Alapvetőnek kell/kéne lennie Balaton-szerte. De minden tájat az tesz olyanná, amilyen, hogy az ott élő emberek milyenek, mennyire alkotnak tevékeny és lelkes közösséget. Ha ők hisznek a saját értékeikben, egyediségükben, boraikban, ételeikben, akkor fogja a világ is elhinni ezt nekik…

5. Rend, nyugalom, életérzés: akárhonnan is nézzük, a Balaton északi partjához mind a mai napig kapcsolódik egy életérzés. Panoráma, vitorlások, apátság, szőlősorok, vadregényes tanúhegyek, köztük eldugott kis falvak, mint ékszerdobozok… ezek az értékek jelen korunkban is óriási vonzerőt, romantikát jelentenek az értelmiségi ember számára. Jól esik kiszakadni ide, új kincseket felfedezni és télen is visszatérni, felidézni a nyár ízét.

6. És van itt egy tó…: akárhonnan is közelítjük meg Észak-Balaton elbűvölő mivoltát, egyértelmű, hogy minden vonzerő és szépség alapja a hatalmas víztükör, a Pannon Tenger maradványa, maga a Balaton. Talán elcsépelt hasonlat Toszkána vagy akár Dél-Olaszország, de a Mediterráneum hangulati elemei a levendulával, gyümölcsösökkel, szőlővel természetesen nagyon erős táji egységet formálnak meg. A turisztikai lehetőségekről, erősségekről most külön nem is kell talán szót ejteni, de ha megvalósul a bevezetőben említett átfogó, balatoni turisztikai vagy imázs stratégia, akkor a sok pici eleme ennek a kirakósnak kiad majd egy olyan egységes és stabil képet, mely akár Európa legvonzóbb borrégióját jelenthetné a világ bármely pontjáról nézve.