A világhódító fajta?

A furmint egyre népszerűbb Magyarországon, jelentősége már szinte az olaszrizlingéhez mérhető. Itt, az északi parton különösen szép arcát mutatja, nem véletlen, hogy az itteni borászok egyre komolyabban számolnak vele. A csopaki Szent Donát például aktív részese az Egyesült Államokban folytatott masszív furmint-kampánynak, a köveskáli Pálffy Gyula, a fajta egyik leglelkesebb híve pedig – a furmint február amolyan nem hivatalos zárásaként – idén már másodszor hívta meg az itteni borvidékek legfontosabb furminttermelőit egy közös kóstolóra. És beszélgetésre arról, hogy milyen most, és milyen legyen a balatoni furmint. Az Olaszrizling Szerintünk története ugyanígy kezdődött Csopakon nyolc éve, szóval sok minden ki tud sülni egy ilyen szakmai találkozókból – jó eséllyel akár világhódító északi parti furmintok is. Mi is ott voltunk.

A kóstoló résztvevői a Pálffy Pincében

Februárban a magyar boros szcénában minden a furmintról szólt. Az idei évtől már Nemzetközi Furmint Nap is van, célja az, hogy ráirányítsa a borvilág figyelmét a szőlőfajta boraira. A kezdeményezés a furmint február szervezőitől származik, ezt a rendezvényt pedig idén már nyolcadszor tartották meg Budapesten, hatalmas érdeklődés mellett.

És hogy mire föl ez a nagy felhajtás? A fajta adottságai kiválóak: sokarcú, hiszen a világhírű tokaji aszú mellett könnyű gyümölcsös és komoly, komplex száraz, valamint késői szüretelésű borok is készíthetők belőle, a legkülönbözőbb talajokon is kitűnően teljesít, és nagyon jól hozza a termőterület speciális jegyeit. Egyedi, különleges, izgalmas – az ilyen borok iránt pedig egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés is, vagyis jó esélye van arra, hogy meghódítsa a világ igényes borivóit. Az biztos, hogy Tokajban már több mint 15 éve újra felfedezték száraz fehérborként is, és az utóbbi években egyre több más termelő, köztük szép számmal balatoniak is elkezdetek vele foglalkozni.

A kóstoló első hat bora

Ráadásul a furmint – szigeti néven – fontos, tradicionális fajta az északi parti borvidékeken, csak a háború utáni évtizedekben kikopott innen. Pálffy Gyula az elsők között fedezte fel újra, több mint egy évtizede foglalkozik vele, és nagyon fontosnak tartja, hogy komoly szakmai diskurzus alakuljon ki róla az itteni termelők között. Ezért ültük körül a köveskáli kóstolóterem nagy asztalát február végén több meghatározó északi parti pince képviselőjével.

A második hatos

Összesen 19 furmintot kóstoltunk, és bár az este az északi parti furmintokról szólt, viszonyítási alapként volt köztük pár tokaji tétel is. Egy kivételével 2015-ös évjáratú borokat hoztak a vendégek, ami külön izgalmas volt, mert ebben az évjáratban különösen jól teljesített a fajta.

És az utolsó 7 bor – így jön ki a 19

A kóstolón – elfogulatlan, külső szereplőként – ott volt Bukovics Martin (Mandiner Bor), Pintér Zsolt (Kóstolom) és Ripka Gergely (Táncoló Medve, aki ráadásul a tokaji furmint egyik legodaadóbb híve). Ők is megerősítették a résztvevő borászokat abban, hogy a balatoni furmint jó úton jár, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy a világpiacon is komoly sikereket érjen el. Erre is szolgálnak az ilyen szakmai találkozók: hogy a termelők közösen kialakítsák azt a borstílust, amely a legjobban és legvonzóbban fejezi ki ennek a termőhelynek a különleges adottságait a furmintban.

Munkában

És akkor lássunk néhány résztvevő északi parti pincét furmintszemüvegen át:

Pálffy Pince, Köveskál (Pálffy Gyula)

Fél hektár termő furmintjuk van 2009 óta (16 ha összterületről). Fél hektár újabb telepítésről idén szüretelnek majd először, és ezen kívül terveznek még 3-4 ha furmintot telepíteni.

Pálffy Gyula és Attila

Azt szereti a fajtában, hogy az egyre melegebb időjárásban is megőrzi a savait, szép illat és aromavilággal rendelkezik, gyümölcsös és eközben tartalmas, hosszan érlelhető bort ad. Régóta érdekelte ez az errefelé ősi fajta, és amikor a 2000-es évek elején elkezdte kóstolni az új generációs, száraz tokaji furmintokat, eldöntötte, hogy aktívan részt vesz az újbóli meghonosításában. A jövőképében ez a legfontosabb fajta, az olaszrizlinget is megelőzi, tartalmas, koncentrált száraz, hosszú életű furmintok készítése a célja, de pezsgőt, és késői szüretet is tervez, valamint az olaszrizlinggel való házasítását is izgalmasnak találja.

Gilvesy Pince, Hegymagas (Ruppert Márton)

Ruppert Márton

15,6 hektár összterületből 2,3 hektáron termelnek furmintot (13-as és 14-es telepítés), amiből tavaly kóstolhattuk először a 2015-ös „Próbaüzemet”. Az eddigi 2 évjáratot hordóban, spontán erjesztették, amint nagyobb mennyiséget tudnak belőle szüretelni, készítenek tartályos erjesztésűt is. Egyelőre nincs sok tapasztalatuk vele, de az biztos, hogy jól beérett, és a savai is nagyon jók voltak. Nem terveznek újabb telepítést, és a rajnai rizling marad a fő fajtájuk, a furmintot inkább a választék színesítésére szánják.

Káli Kövek, Köveskál (Szabó Gyula)

Jobbra Szabó Gyula, mellette Egly Márk

2012-ben készített először furmintot, a 2 hektár saját szőlőből ma 0,1 hektáron terem ez a fajta, és fél hektáron akarnak még telepíteni. Az elmúlt években több termőterületről is vásároltak furmintot, és világossá vált, hogy a vulkanikus talaj (Fekete-hegy, Hegyestű, Monoszló) nagyon jól megmutatja magát benne. Jó savai vannak, és úgy gondolják, nagyon jól illeszkedik más fajtákhoz (rajnai rizling, hárslevelű, olaszrizling, szinte az összes fehérrel el tudják képzelni), és ezekkel akarnak kísérletezni. Vagyis fontos fajtának tartják, de leginkább házasítási alapnak szánják.

Laposa Birtok, Badacsony (Laposa Bence)

Baloldalt Laposa Bence

Összesen 20 hektár szőlőterületből egy hektáron termelnek furmintot, és még ugyanennyit akarnak telepíteni a közeljövőben. A magyar bor legnagyobb kitörési lehetőségének tartják. A kóstoló is megerősítette, hogy mára a furmintnak három, jól megkülönböztethető stílusa alakult ki Magyarországon: a tokaji, a somlói és a balatoni, amely a másik kettővel nem összetéveszthető, és jól kiegészíti azokat. Önálló stílusként jelenhet meg a piacon, olyanként, amely a legnemzetközibb ízvilágú. jó savakkal és határozott gyümölcsösséggel, nem túlzó ásványossággal. És ami szintén általános tanulság: a furmintnál különösen fontos a palackos érlelés, akkor mutatja meg magát igazán, ha legalább egy évig palackban van fogyasztás előtt.