Sors, térkép, Káli-medence

Fehér Csilla pár éve egyszer sétált a lovával Pécelen, nem volt nála GPS, és eltévedt. Kitalálta, hogy kellene csinálni egy lovas túra térképet. Azt gondolta, hogy kinyomtat egy Google térképet, bejárja lóval az útvonalakat, és rárajzolja, merre érdemes menni, hol lehet árkot ugrani, csupa hasznos dolgot. Épp aznap kirakott az édesapja a Facebookra egy gyönyörű térképet, amit Schwarcz Gyula csinált. Csilla rögtön megkereste a térképészt, aki elmagyarázta neki, hogy az nem úgy van. Meg kell venni egy jogdíjas térképszelvényt, abba aztán lehet mindenféle útvonalat belerajzolni, és utána kiadni.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy Gyula fiókjában 10 éve ott lapul egy félkész Torockó-térkép. Csillának az 1300-as évek óta Torockón él a családja, mindenkit ismer ott, így aztán együtt elmentek, és befejezték a Torockó-térképet. Amikor jöttek hazafelé, megbeszélték, hogy a Káli-medence lesz a következő közös munkájuk, mert ezt a helyet Csilla már gyerekkorában a szívébe zárta. Biciklivel elkezdte bejárni az érdekes helyszíneket. Egy pihenő alkalmával Mindszentkállán meglátogatta egy régi ismerősét. A látogatásból tartós kapcsolat lett, azóta ott lakik vele – és térképeket csinál. Az első majdnem 7 hónapig készült. Minden helyszínt bejárt, és mindenkivel beszélt, aki bármilyen információval a segítségére lehetett. Így aztán a Káli-medence térképükön az összes régi dűlőnév rajta van, szinte az összes templomrom, a feszületek neve, régi kutak, 1848-as és világháborús emlékművek, meg például egy olyan templom is, amelyre ma már csak egy kő emlékeztet. Rengeteg hely, ami eddig nem szerepelt egyetlen térképen sem.

Olyan települések is, amelyek ma már nem is léteznek, így a térkép hozzájárul emlékük megőrzéséhez. A Káli név 900-as évek elejéig vezethető vissza, a terület a honfoglaló Kál-Horka szálláshelye lehetett, és elképzelhető, hogy a Horka nemzetségbe tartozó Bulcsú vezér is innen indult kalandozó-portyázó hadjárataira. Egykoron kilenc Kál nevű település volt a medencében, de a török pusztítás után csak 3 épült újjá: Mindszentkál, Szentbékkál és Köveskál. Töttöskál, Kerekikál, Sóstókál, Kiskál, Szent Vidkál és Örskál már sok száz éve nem létezik, de a térképen megnézhető, hol álltak egykoron.

A térképnek elérhető off-line működő, GPS alapú okostelefon applikációja is, szóval praktikus és jól használható eszköz, de attól különösen érdekes, hogy Csilla szíve-lelke is benne van. Egyik kedvenc helye a mindszentkálli kopaszhegyi lépcső. Ha rosszkedve van, fogja a kutyát, és felmegy rajta. Egyszerű és biztos recept: megy az ember felfelé, és egyre jobban van. Ráadásképp a tetejéről belátni szinte az egész Káli-medencét. A másik az ábrahámhegyi Gyűszűmúzeum, amit egy kedves idős házaspár működtet. Ingyenes a belépés, a látogatót egy gyűszűnyi pálinkával fogadják. Aki odalátogat, biztosan jókedvűen jön el – és nem elsősorban a pálinka miatt. De az első számú kedvenc a Kékkútról kivezető kis domb, amelynek Póka hegy a neve. Csillának ott változott meg az élete. Épp egy 11 éves kapcsolat romjai alatt volt. Megállt, bőgött egyet, és ezzel minden elrendeződött. Bebiciklizett Mindszentkállára, és ott ragadt. Azóta itt él, pedig egyáltalán nem tervezte. És készül már a Tapolcai medence térképe, utána jön a Pécselyi medence, a Nivegy völgy, és reméljük, szép sorban az Északipart összes fontos helyszíne. Idén nyárra – két térkép között – pedig összerakott egy új kiadványt. Ez eredetileg a Balaton-felvidék programjait szerette volna összegyűjteni, de végül egy 300 oldalas útikönyv kerekedett ki belőle, 3 nyelven. A címe: Balaton Felvidék Neked