Északi part: eltűnhet a szőlő?

Úgy kezdődött az egész, hogy Jásdi István csopaki borász meghívott néhány – főleg balatoni – kollégát, hogy kóstolják együtt olaszrizlingjeiket, és közben beszélgessenek fajtáról, jelenről, jövőről. Erre éppen alkalmas ez a tél végi időpont – lezárult egy év, az új borok a pincéből már kóstolhatók, és van egy kis szabadidő, mielőtt beindul a munka az új évjárat szőlőjével.

Hangulat a Szent Donátban 2017. január 28-án

Aztán persze hamar felmerült, hogy ha már egy helyen összegyűlik ennyi borász és jó bor, akkor ezeket érdemes lenne megmutatni a közönségnek is. Így született az Olaszrizling Szerintünk, amit a hétvégén már hetedszerre rendeztek meg. A rendezvény hagyományosan szakmai találkozóval kezdődik, ahová csak a résztvevő borászok hivatalosak. Jásdi István az idei legfontosabb témákról:

„A borász-szakmai leírások helyett ezúttal elsősorban a jövőről beszélgettünk. A borárakról, a piacról és a szőlőárakról. Arról, hogy a mai szőlő felvásárlási árakból nem lehet gazdaságosan ültetvényeket fenntartani. Arról, hogy az északi part ikonikus kirakat-szőlői kipusztulóban vannak és a partot sújtó tavaly júliusi jégverés csak utolsó csepp volt a balatoni pohárban.”

Laposa Bence, Kovács Tamás, Jásdi István, Ambrus Tibor

Az is hagyomány, hogy a sétáló kóstoló kezdete előtt a résztvevők sajtótájékoztatón mondják el, miről beszélgettek, mi foglalkoztatja őket, hogyan látják a jövőt. Idén Ambrus Tibor, Csopak polgármestere is eljött, hiszen az, ami most a borászokat leginkább foglalkoztatja, elsőrendűen érinti a tóparti településeket is: hogyan lehet megőrizni a még meglévő, de sok helyen elhanyagolt és romló északi parti szőlőültetvényeket.

„Majdnem minden kis parcella szőlőben, amelyik látja a tavat, arra vár a gazdája, hogy előbb-utóbb építési övezetté minősítik. Csakhogy, ha a már nyaranta ma is csúcsra járatott vízpartot tovább terhelik, összeomlik a sekély tó élővilága. Ha összeérnek a part-menti községek és városok, ha a nyaralók ablakaiból a szomszéd fürdőszobájába lesz csak kilátás, elveszíti az értékét a nyaraló is.

A Stent Donát Birtok Csopakon. Egyre kevesebb a hegyen az egybefüggő, nagyobb szőlőterület

A balatoni szőlők ügye tehát nemcsak a bortermelők ügye. A Balaton part olyan nemzeti kincs, amelyért felelősek a borászok, a borász-szervezetek, az önkormányzatok és a kormány. Miközben a szőlő és boros gazdák tekintélyes része és egyes önkormányzatok konfliktusokat is vállalva mindent elkövetnek a táj megőrzéséért, más hatóságok a rendelkezésükre álló eszközökkel sem élnek, és olyan lépéseket tesznek – mint a zártkertek szőlőivel kapcsolatos új intézkedés – amelyek pontosan az ellenkező irányba mutatnak, és a negatív folyamatokat tovább erősítik.”

Istvándy Gergő (Istvándy Birtok, Káptalantóti) beszélget

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót.  De az önkormányzat is nehezen szerez érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért.

Szászi Endre (Szászi Birtok, Hegymagas) kínál

Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka el fog tűnni Csopakon is – figyelmeztet Ambrus Tibor. A tájékoztatón Jásdi István és Kovács Tamás a rendezvény szervezői, valamint Laposa Bence a Balatoni Kör és Barabás Barna a Rizling Generáció képviseletében beszéltek még – mindannyian arról, hogy saját eszközeikkel hogyan tudnak harcolni a szőlők eltűnése ellen.

Borbély Tamás (Borbély Családi Pincészet, Badacsony) tölt

És aztán jött a vidámabb rész, a sétálókóstoló, a meghívott 30 borász majdnem 100 rizlingjének kóstolása a két helyszínen: a Jásdi borteraszon és a Szent Donát birtokon – de erről már nem írunk részleteket, a borokat inkább kóstolni kell. A tavasszal együtt jön az új évjárat is, szóval irány az északi part.