Lépésről lépésre a csúcsig

Laposa Borbirtok, Badacsony


, , ,
2016. 04. 05.


„Mi a jó ebben itt? Az, hogy nincs kérdése az embernek. Megérkezik, leül az ország egyik legszebb pontján, kap egy pohár finom bort, aminek szép illata van, szép pohárból, és köszöni, jól érzi magát. A környéknek egyszerűen van egy olyan varázsereje és mondanivalója, amit nem kell magyarázni.” (Laposa Bence)

Ameddig vissza lehet vezetni a családfát, a Laposa ősök mind kádármesterséget űztek, Bence nagyapja a múlt rendszerben az akkori legnagyobb hordókészítő cég, a Kádár KTSZ elnöke volt. Édesanyja badacsonyi, és nekik, mint akkoriban szinte mindenkinek errefelé, volt egy kis szőlőjük a szülői háznál. Édesapja tájrendező mérnök, diplomamunkáját a zalai szőlőhegyekből írta, aztán az ország összes szőlőhegyét végiglátogatta. Számára a szőlő tájalkotó elem, a magyar kultúra része, és nem elsősorban olyan növény, amelynek a terméséből bor készül. Évtizedek óta járja a magyarországi tájakat. Ahová ment, onnan mindig hozott magával bort. A ’90-es évek elején pedig vett pár hektár szőlőt Badacsonyban, mert szeretett volna saját bort is termelni.

Amikor saját szőlőjük lett, Bencének már komoly rálátása volt a magyar borvilágra. Nagy előny, ha valaki ismeri a konkurenciát, a stílusokat, és tudja, hogy honnan hová kellene eljutni. A borkóstolás az érzéken és a mintaszámon múlik, és az érdeklődő Bence 14-15 éves korától rendszeresen kóstolt. Ráadásul ez az időszak pont egybeesett a minőségi borok megjelenésével Magyarországon. Sokszor el is ment édesapjával, megismert rengeteg szőlőhegyet, présházat, pincesorokat. Az ország különböző helyein más és más borkultúra alakult ki, és ezeknek a nagy részét már fiatalon bejárta. Így aztán hamar megfogalmazódott benne, hogy milyen modellt lenne érdemes megvalósítaniuk.

MZS_2660

Zsófi hordója – persze Bencének és a harmadik testvérnek, Lillának is van

Bence hatosztályos gimnáziumba járt, amikor elkezdte, már tudta, hogy ezt a szakmát fogja művelni egész életében. Az első évben, tizenhárom évesen meg is mondta mindenkinek, hogy borász lesz, amin a többiek akkor csak mosolyogtak. Ugyanabban az évben vásárolták a szülei az első nagyobb területet, de az egész akkor fordult igazán komolyra, amikor ő vette át a birtok irányítását. Később csatlakozott hozzá húga, Zsófia is. Bence a menedzser, aki felépíteni és működtetni szereti a rendszert, Lego-kockaként összerakni a dolgokat, a borászkodásért pedig Zsófi felel. Szőlőik a Badacsony legnagyobb hagyományú déli lejtőin találhatók. A leghíresebb régi birtokok (Ranolder, Esterházy) is itt terültek el. Amióta világ a világ, itt szőlőt műveltek és bort készítettek.

Bence szerint a kiegyensúlyozott minőség a legfontosabb. Ha választani kell, inkább ne legyenek kiemelkedő borok a választékban, de tízből tíz legyen jó. Ne legyenek közepes borok sem. Ha egy pincének van egyetlen rossz bora, de letöltik, mert tavaly is volt az a fajta, az nagyon nagy kárt okoz, akármennyi csúcsbor van mellette. Persze törekszenek arra, hogy legyenek kiemelkedő tételeik, de sokkal fontosabb, hogy a sor minden tagjának jó legyen a minősége.

MZS_3416

Bármilyen az idő, ez üt

Nagyon fontosnak tartják, hogy a Laposa birtokon a bor élményt is jelentsen. Hiszen igazából mindenki komplex élményekre, életérzésre vágyik. Saját magukat teszik a bor mögé, így válik minden tétel hitelessé. És a lenyűgöző badacsonyi környezet is beleépül a márkába: az is átéli ezt a világot, aki Budapesten bont fel egy üveg Laposa bort. Persze annál inkább, minél többet üldögélt már a badacsonyi teraszon. Itt a borok mellé rendelhet kacsamájat, sonkát, szendvicskrémeket, friss sajtokat, vagy a mindig változó napi ajánlatot. Karácsony kivételével egész évben nyitva vannak, ami nem könnyű, de azt mondják, érdemes vállalni. Ha valaki egy hideg téli napon felsétál ide, és váratlanul nyitva talál egy pincét, ahol ég a tűz a kandallóban, jó bort adnak, és még beszélgetni is lehet, az megfizethetetlen élmény.

Bence motivációja sokáig csak az volt, hogy egyre jobb borokat készítsen. Ez mára drasztikusan átalakult. Azzal, hogy itt éli a mindennapjait, sokkal fontosabbá vált számára, hogy kikkel és hogyan dolgozik, mik ennek a hatásai helyben, mi a jövőképe, hogyan fejlődik ettől a régió. Már nem önmagában a borkészítés a fontos, hanem a kölcsönhatásai a környezettel, azzal a közeggel, amelyben zajlik. Hogy megpróbálják ezt a vidéket előbbre vinni, közösen irányt mutatni.

„Mi egy birtokot, egy brandet, egy imidzset építünk, és talán tudatosabban, mint a legtöbb hozzánk hasonló borászat. Szigorúak vagyunk magunkhoz: borstílusban feszes, határozott irányvonalat követünk. Egy borászat életében is vannak lépcsőfokok, próbáljuk nem átugrani, hanem következetesen végigjárni ezeket. Ahhoz, hogy egy szinttel feljebb tudjál lépni, kiegyensúlyozott és nyugodt háttérre van szükség. Itt minden a helyén van, így lehet arra koncentrálni, ami a lényeg. Egyre több lesz az individuum és a játék az egyes tételekben. Ha ezt egy olyan pillanatban akarod előhozni, amikor még nem vagy felkészülve rá, annak tízből nyolcszor rossz vége lesz. Újítani és kísérletezni csak stabil alapokon lehet. Ez adja meg a lehetőséget. Mi sok évre előre látjuk azokat a lépcsőfokokat, amelyeket szeretnénk megmászni.”
„Abszolút követjük a piacot, nemcsak azért, mert ez üzletileg fontos, hanem mert van ebben egyfajta izgalom. Jót tesz, ha valakinek mindig változik kicsit a stílusa. Sokak számára a komoly bor attól komoly, csak egy nagydarab valami, ami komplex meg ásványos és sós, sok alkohol és sok hordó van benne. Az ember az első pár korty után azt érzi, hogy nincs kedve meginni. Számomra az a komoly bor, amit inni is jó. Ami nem ízlik, nem is lehet jó. Szeretnénk, hogy a komoly tételeink is finomak és kedvesek legyenek, és minden pillanatukban legyen valami mondanivalójuk az átlag borfogyasztónak is.”
„Nekünk a legfontosabb az olaszrizling. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több különböző helyen termeljük. Mindegyiknek termőhelynek kicsit más a karaktere, hangulata. És ezt visszaadják az ott készülő borok. Ha lenézünk a Badacsonyról, az már-már hivalkodóan buja, nagyvonalú és gyönyörű. A Szent György-hegy, a Csobánc és a Somló szőlői visszafogottabbak, de karakteresebbek, teljesen más a savösszetételük. Tehát – bár mindegyik bazalthegy, és ezért a boraik nagyon hasonlóak – az ízvilágukban megjelennek ezek az apró eltérések, amik rengeteget számítanak.”
Éppen ez a pincészet koncepciójának lényege: a különböző helyeken termő boraik házasításából készül el a végleges bor. A legjobb példa a 4Hegy, amely négy tanúhegy olaszrizlingjéből készül, úgy, hogy felerősödnek benne az alapborok apró különbözőségei, de szépen ki is egészítik egymást.
Évjáratfüggő, hogy milyen arányban házasítják a borokat, nincsenek merev szabályok.
„Két fő borunk van. Az egyik a Rizling2, ami rajnai rizling és olaszrizling házasítása, bár egyre inkább a rajnai irányába tolódik el. A rajnai rizlingnek szép savai vannak, szép illata, szép zamata, és hozza a termőhelyi vonalat is. Másik borunk a Négyhegy, ami olaszrizling. Ez kicsit talán jobban mutatja a termőhelyi jegyeket, a fajta és a stílus miatt is. Amit mi gondolunk a borról, annak nagy részét ebben a kettőben meg lehet találni. Pincénk számára egyértelműen az osztrák borstílus jelenti a mintát. Vagyis hogy úgy készítsünk komplex, tartalmas, termőhelyi jegyeket, egyediséget is mutató borokat, hogy közben a fajtára jellemző legtöbb illatot és zamatot is meg tudjuk tartani. Ezek egymásnak ellentmondó kritériumok, de a nagy bor akkor születik meg, ha mindkettőből minél többet bele tudunk csempészni.”
Laposa Bence: „Nagy büszkeség, hogy a három magyarországi Michelin-csillagos étteremből kettőben ott vagyunk. Nagyon fontosnak érezzük, hogy hol jelennek meg a boraink, és hogy kikkel tudjuk megtalálni a közös hangot. Ha egy-egy ilyen étteremnek a sommelier-je úgy gondolja, hogy ezeket be tudja illeszteni egy borsorba, és tud dolgozni velük, az nekünk nagyobb elismerés, mint bármilyen borverseny díja.”
Ajánlom a Facebookon

Hirdetés

Északipart