A BADACSONYI BORVIDÉK

A „vulkánok völgyeként” is emlegetett 1500 hektáros borvidék a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, az Örsi-hegy és a szigligeti hegyek, azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. Ez a vidék arra termett, hogy bort adjon a világnak. Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül” című művében ezt írja: „Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten mielőtt ezeket megalkotta, előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette: akkor készíté e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyúttal élőlény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borában érzi és nyújtja.”

A Badacsonyi borvidék hő-, fény- és nedvességviszonyai, valamint az ezeket módosító környezeti adottságok (földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, lejtők foka) mind-mind kedvezően befolyásolják a szőlő érési folyamatait. A Balaton víztömegének hőmérséklet-kiegyenlítő hatása, a tanúhegyek bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör és az egyik legintenzívebb magyarországi besugárzás együttesen garantálják a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát – a legrosszabb évjáratokban is. A borvidék szőlőit északról a Bakony magas hegyei védik, ami még kedvezőbbé teszi a mikroklímát a szőlőtermesztésre.

A vulkanikus hegyek lejtőit többnyire pannonhomok, pannonagyag és lösz fedi. Az ezeken képződött meszes barnaföldek pedig tetőtörmelékként mindig tartalmaznak bazaltot. Elsősorban a bazalttörmelék mállása során felszabaduló kálium, magnézium és kalcium járul hozzá a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon termett szőlőből készült borok tüzesek, testesek, zamatosak. A pannonagyagon képződött talajokról származó borok általában kemények, karakteresen élénk savúak. Savtartalmuk azonban harmonikus, étrendi hatásuk rendkívül kedvező. A pannonhomok fedte területek borai általában lágyabbak és illatosabbak, harmonikus összbenyomást nyújtanak.

A Badacsonyi borvidék borai a 18–19. században váltak igazán híressé. E hírnév kialakulásában része volt annak, hogy Badacsony szőlőhegyét Kisfaludy Sándor a kulturális vérkeringésbe is bekapcsolta. A badacsonyi bor ihlette versei, legendás szerelmének kibontakozása Szegedy Rózával, ami a badacsonyi szürethez kötődött, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a környék borai népszerűvé váljanak. A szocialista, nagyüzemi gazdálkodás idején a borvidék híre megkopott, de a rendszerváltás után – rövid, átmeneti visszaesést követően – újra fejlődésnek indult a borászat e gyönyörű tájon.

A borvidék fajtaszerkezetében ma a fehér borszőlőfajták dominálnak (86%). Meghatározó fajták: olaszrizling, szürkebarát, kéknyelű, rajnai rizling, budai zöld, ottonel muskotály. A fő fehérbor hagyományosan az olaszrizling és a szürkebarát. A Magyar Értéktárba is bekerült kéknyelűt az elmúlt évtized telepítéseinek köszönhetően már 40 hektáron termesztik a borvidéken. Az évről évre megrendezett „Kéknyelű-virágzás Ünnepe” is jól mutatja, hogy a fajta visszanyerte „zászlóshajó” szerepét. Tájfajta jelleggel a zeus, a vulcanus és a rózsakő termesztése bír még helyi jelentőséggel.

A hegyközségi nyilvántartások szerint a borvidéken a vörös borszőlőfajták aránya már meghaladja a 10%-ot. A pinot noir és a cabernet sauvignon mellett a kékfrankos és a merlot is előfordul. Bár a táj klímája megfelel a vörös borszőlőfajták termesztésének, ezeknek manapság elsősorban választékbővítő szerepük van, ahogyan a történelmi múltban is volt. A piacon megjelenő borok a borvidéki fajtaszerkezetet tükrözik. A választékban így a meghatározó fehérborok mellett megjelennek a vörös- és rozéborok, valamint a késői szüretelésű tételek. Ez utóbbiak egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, mivel ezekkel a tradicionálisan magas minőséget képviselő termékekkel jelentős sikereket ért el a borvidék.

A tradicionális és a modern borászat egyaránt megtalálható a környéken. A badacsonyi borosgazdák mindig jó vendéglátók voltak. A borvidék borászai 1999-ben alapították a Badacsonyi Borút Egyesületet, hogy létrehozzák a Badacsonyi Borutat. 2001-ben szigorú kritériumok alapján huszonkét állomását jelölték ki. Ezek olyan présházak, vendégfogadók, pincék, amelyek nemcsak borkóstoltatással és -értékesítéssel foglalkoznak, hanem szállást is nyújtanak.

A borvidék remekül kihasználhatja a szép táj és a finom borok egymást erősítő hatását. Legendás múltja és ízletes borai határainkon kívül is elismertek. A francia szaktekintély, Alexis Linchine híres borenciklopédiájában a vidék vulkanikus talajának és különleges klímájának tulajdonítja, hogy a legkiválóbb fehérborok teremnek itt. Történelmi borvidékeink között ezért lehetett a badacsonyi már a kezdetektől az egyik legrangosabb és legkedveltebb, ma pedig – immár a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként – különösen védett környezetet biztosít a szőlőművelésnek.

Hamvas Béla 1945-ben megjelent A bor filozófiája című művében így ír a borvidék borairól: „Végül a BADACSONYI és a SZENTGYÖRGYHEGYI. Mind a kettő hímbor, éspedig minden fajtában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig, és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mindegyik hegy egész kozmosz. Valamennyi fajta megterem itt, a rajnai és olaszrizlingtől kezdve az aszúkig. A nagy híres fajták a szürkebarát és a kéknyelű… A BADACSONYI olyan, mint a világhírű művész, a SZENTGYÖRGYHEGYI olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Mind a kettőben megvan a nagyság…”