Rigoletto a VeszprémFesten

A mantuai herceg palotájában bált rendeznek. Maskarás vendégek mulatnak, zene szól. A púpos udvari bohóc kíméletlenül cinikus, de nyeregben érzi magát, hiszen ő a nőfaló herceg kegyence. A csípős nyelvű bohóc civilben egy ártatlan, tiszta lányka, Gilda édesapja, s persze a templomban épp ezt a lányt szemeli ki magának a herceg – innen indul Giuseppe Verdi Rigolettojának története, amit az idei VeszprémFesten világsztár operaénekesekkel állítanak színpadra, a dirigens pedig az a Medveczky Ádám lesz, aki sokak szerint Magyarország egyik, ha nem a legjobb opera-karmestere.

Úgy tűnik, hogy a tavalyi, nagysikerű gála után az opera ismét a kihagyhatatlan kategóriába került Veszprémben: a prémium kategóriás zenei rendezvény második napján, július 11-én az operairodalom egyik legnépszerűbb darabjának koncertváltozatát láthatja a közönség. A szervezők biztosra mentek, hisz a Rigoletto tizennégy évvel ezelőtt, 2005-ben már műsoron volt, óriási sikert aratva a fesztiválon.

Az idei helyszín sem lesz kevésbé impozáns: a veszprémi vár keleti oldalán, a Séd-patak partján lévő egykori érseki pihenőkert alakul át szabadtéri nézőtérré és színpaddá, ahol a tücsökciripelés, a madárcsicsergés és háttérben a kivilágított vár is garantáltan az előadás komponált részévé válik.

Rigoletto, vagyis az udvari bolond és aggódó apa címszerepében az olasz bariton, Paolo Gavanelli lesz látható, aki 2004-ben már járt Veszprémben.Gildát ezúttal egy fiatal, ragyogóan tehetséges cseh szoprán, Zuzana Marková kelti életre herceg bőrébe pedig a világ összes nagy operaházának ünnepelt tenor-sztárja, az amerikai származású René Barbera bújik. Mellettük kiváló magyar énekesek és a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara lesz majd a színpadon. A siker előre kottázható.

A Rigoletto ugyan a XVI. századi Mantuában játszódik, de mondanivalója lazán aktualizálható. A librettó alapjául szolgáló Victor Hugo-darabot, a Le roi s’amuse (A király mulat) című drámát komoly botrány övezte: a francia kormány – teljesítve a konzervatív körök kívánságát – betiltotta a művet. Nem véletlenül, hiszen az író bátor szókimondással állított pellengérre koronás főket, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék.

Ilyen előzmények után, húsz év elteltével, 1850 körül Verdi barátja, Francesco Maria Piave kapta kézhez a dráma kéziratát, de a cenzúra ismét résen volt és visszautasította a szövegkönyvet. Később az osztrák hatóságok jónéhány változtatást kierőszakolva beleegyeztek az előadásába.

A Rigoletto premierje 1851. március 11-én volt, Magyarországon pedig egy évvel később, a Nemzeti Színházban már be is mutatták – azért nem az Operában, mivel ez az intézményünk csak 32 évvel később, 1883-ban nyitotta meg kapuit.. (a képen a Nemzeti Színház első épülete)

jegyek itt: https://veszpremfest.hu/jegyek/event/OPERAEST