Milyen Balatont szeretnénk?

Jásdi István csopaki borász mesélte, jól emlékszik még azokra az időkre, mert nem is volt olyan régen, amikor a füredi Baricska csárda parkolójában a keletnémet turisták a buszban, műanyagtányérból kanalazták a gulyáslevest, mert a sor miatt inkább nem várták meg, hogy bejussanak az étterembe. Ma Martonosi Zsolt viszi a helyet, aki a veszprémi Chianti éttermet is (évek óta minden toplista állandó szereplője), és ha valaki 30 évvel ezelőttről idecsöppenne, hogy tegyen egy sétát Füreden, garantáltan nem ismerne rá a városra, de az egész Balatonra sem.

Az északi part (és az egész Balaton) a szemünk előtt alakult át a szocialista rendszer nyaralógyárából Európa legjobb adottságú vidékeivel versenyképes pihenőhellyé. Gyönyörű tájjal, remek borokkal és gasztronómiával, kitűnő szállásokkal, és sok más kikapcsolódási lehetőséggel.

Így nézett ki a Baricska környéke a 70-es évek elején, a Marina szálló ablakából fotózva.

Zamárdi, autós kemping. A part zsúfolásig tele, az úton túli rész még érintetlen.

Mirelit ételeket kínáló büfé a mai Kishableány helyén Badacsonyban (A-s rendszámú állami Volgával a kirakatban).

Vendéglátás most – tokhal Márga Bisztró módra

Kilátás a Szent György-hegyről – a természet értékeit is megtanulta becsülni a Balatont szerető közönség

Az utóbbi időben azonban egyre többször halljuk, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Ha valami jó, akkor abból egyre többen egyre többet akarnak. Közös felelősségünk, hogy mindenkinek úgy jusson a legjobb ebből a vidékből, hogy azzal nem okozunk jóvátehetetlen károkat.  A villaépítési láz ma legalább akkora veszélyt jelent a tájra, mint az előző rendszer nyaralóépítései, amikor a part menti sávban minden zsebkendőnyi helyre víkendház került. A borászok vészharangot kongatnak, hogy ha nem történik semmi, pár év alatt eltűnik az itteni szőlő. És ez nem csak azért baj, mert nem lesznek borok, hanem azért is, mert ha a szőlőhegyek is beépülnek, akkor a táj is eltűnik, aminek a hangulatáért ma érdemes idejönni.

Aztán: egyre több jó hely nyílik, de valódi vendéglátókból folyamatos a hiány. Tele van hirdetéssel a net, szinte mindenhová embert keresnek. Az infrastruktúra fejlődése sem tartott lépést a fejlődéssel, rendes vonat, utak, bicikliutak kellenének. Töredékét használjuk a tájban és a Balatonban rejlő lehetőségeknek. Igazából még számba sem vettük ezeket. Ami az elmúlt évtizedekben történt, az néhány megszállott – borász, vendéglátó, polgármester – munkájának és kitartásának eredménye. Nincs mögötte vízió és erre épülő stratégia. Ma már kellene.

A legjelentősebb balatoni összefogás tavalyi ajánlata

Még nincs nagy baj, csak az első jelek mutatkoznak, de a veszélyek nőnek, és ha nem teszünk semmit, nem fogjuk tudni megőrizni azt, ami az elmúlt évek egyik valódi sikersztorija: ezt a télen-nyáron szerethető, egyre izgalmasabb északi partot.

Olaszrizling szerintünk – januárban is tömegeket hoz Csopakra

Ezért azok az itteni szereplők, akik eddigi működésükkel már bizonyították, hogy tudják, mi hiányzik, és mit kellene tenni – a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció – az Északipart magazinnal együttműködve létrehozták a Balaton Konzíliumot, egy vita és beszélgetéssorozatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy érintettek, szakértők és érdeklődők közösen javasoljanak megoldást a problémákra. Várunk mindenkit, hogy kérdéseivel, javaslataival vagy egyszerűen csak érdeklődésével segítsen, minél többen részt veszünk benne, annál biztosabb a siker.

A Balaton Konzílium első időpontja: április 30., vasárnap, 16.30. Helyszín: Jásdi birtok, Csopak. Szőlők vs Villák. Kattintson a részletes programért.

Fotó: Burger Barna, Gyana Dani, Melczer Zsolt és persze a csodálatos Fortepan