Mindenütt jó, de…

Káli Art Inn, Köveskál


2016. 04. 11.


„Beszélhetünk vendéglátóiparról és vendéglátásról. A kettő között óriási a különbség. Mi az utóbbit képviseljük, ezért nem emeljük tovább szobáink számát. Csak így alakulhat ki személyes kapcsolat a vendégekkel, így érezhetik azt, hogy hozzánk hazaérkeznek. Azt adjuk számukra, amit mi szeretnénk kapni, ha elmegyünk valahova: gondoskodást, kedvességet, nyugalmat és odafigyelést.” (Döbröntei Csaba)

A valaha ruhakészítéssel foglalkozó Döbröntei házaspár először nemet mondott, amikor a köveskáli fogadó tulajdonosa felkérte őket a Káli Art Inn panzió és étterem vezetésére. A gyerekeket nem akarták Budapesten hagyni. Mikor másodszor is szembe találták magukat a lehetőséggel, már elgondolkodtak. A gyerekek mögé többé nem bújhattak, a legkisebb is egyetemre járt. De akkor jöttek a vendéglátós ismerősök, akik mind azzal riogatták őket, hogy mivel nincs tapasztalatuk, a szakma kiskanállal megeszi őket reggelire. Végül mégis igent mondtak. A döntést az segítette, hogy a tulajdonos – minden más elvárás nélkül – csupán annyit kért tőlük, hogy csináljanak mindent úgy, ahogy otthon.

a köveskáli Káli Art Inn éttermének terasza (3)

Így esett, hogy a klasszikus felállással szemben, miszerint a gyermek repül ki a családi fészekből, Döbrönteiéknél a szülők léptek ki a nagybetűs életbe. A Káli-medencét jól ismerték és szerették már akkor is, de vendéglátói tapasztalatuk csak annyi volt, hogy az ő budapesti lakásuk volt egykor a baráti kör fix bázisa. Tőlük indultak és hozzájuk érkeztek vissza a bulikból az éhes barátok, ők ugyanis – mivel korán jöttek a gyerekek, nem tudtak bulizni járni. Ezeken az alkalmakon aztán mindig kitettek magukért.

A ház, amelynek vezetését átvették, komoly múltra tekint vissza. A káli-medencei borok már a 17-18. században európai hírnévre tettek szert, egészen Bécsig szállították, és a királyok borának nevezték nyugaton. Kialakult egy komoly borkereskedő réteg, ők voltak a cenzárok. Valószínűleg ők építették a Káli Art Inn épületét és a környéken található hasonló házakat is. Később a Birkás család ifjú tagjai kapták meg nászajándékba az épületet egy malommal, de aztán lányaik kiházasítása miatt kénytelenek voltak túladni a nagy értékű vagyonon. Ennek a Birkás családnak a leszármazottja egyébként Birkás Balázs, aki fordulatos életút után visszaköltözött Szentbékkállára, a régi családi birtokra, tíz hektáron gazdálkodik, tönkölybúzát termeszt, és pirított bio mandulát, zöldségeket kínál a káptalantóti piacon. Birkáséktól az épület egy kisbirtokos család tulajdonába került. De volt itt tiszti kaszinó is, a mai étteremben pedig gyógyszertár működött. A háború után zsellércsaládokat telepítettek ide, és tizenöt évvel ezelőtt az ő leszármazottaiktól vette meg előző tulajdonosa. Különleges dolgot álmodott ide. Jól ismerte Provance-ot, Toscanát, sok helyen megfordult, és kitalálta, hogy itt, a magyar Provance-ban francia mintára létrehoz egy festőiskolát. Felújította a romjaiban is gyönyörű épületet, így született meg a Káli Art Inn.

káli art inn

Aztán kiderült, hogy az emberek a szabadidejükben inkább csak pihenni akarnak. Egyéni vendégekkel is megtelt a szálloda, így a szervezett művészeti kurzusok elmaradtak. A jelenlegi tulajdonosokhoz, akik korábban törzsvendégek voltak itt, kilenc évvel ezelőtt került az épület. Ők kérte fel Ildikóékat, hogy vezessék ezt a különleges helyet. Közösen újították fel a szállodát, ami évről évre tovább szépül munkájuk nyomán. Minden egyes nap újabb öröm számukra, hogy az ide érkező feszült, fáradt vendégek boldogan és feltöltődve indulnak haza. A főépületben a szobák mellett két lakosztály is található. Hangulatos, 19. század eleji bútorok és festmények teszik autentikussá. A freskókat meghagyták eredeti szépségükben, hisz mindketten tisztelik a hagyományokat és rajonganak a művészetekért. A kétszáz éves épület tetőterében „panoráma loftot” alakították ki.

Káli ARt Inn Köveskál kertje tavasszal (9)

Csaba nővérének és férjének tervei alapján pedig apartmanházakat építettek az udvaron, a korábbi mandulásban. Itt a bútorok mind kézimunkák, sok fa és kötött ágytakarók teszik otthonossá a szobákat. Minden apartmanhoz tartozik egy kis terasz, és csak néhány lépés a bio tó, ahol úszkálhatnak is a vendégek. A Káli Art Inn éttermében nincs állandó étlap, minden nap egyetlen, négy fogásból álló menüsort lehet végigkóstolni. Minden friss, helyi alapanyagokból készül, a kertben termelt fűszerekkel ízesítve. Az egyetlen kivétel a húsleves, ennek elkészítéséhez már a tálalás előtti napon nekilátnak, ugyanis 15-16 órát fő. Az igényesség és gondoskodás minden fogásban megjelenik.

A beszállítóikkal az ő ízlésvilágukra formálják a nekik készített termékeiket. Nem egyszerűen felhívják a sajtosokat, hogy miből mennyi kell, hanem rendszeresen járnak hozzájuk, együtt ötletelnek, kísérleteznek, hogy minden a legtökéletesebb legyen. Vagy közösen tervezik meg a zöldségtermelővel, hogy a következő évben mennyi mángoldra vagy friss salátára lesz szükség.

4 fogásos vacsora menük a köveskáli Káli Art Inn-ben a chef ajándéka...

Az étteremben betűző reggeli napfény, a friss kávé illata, a kertben szedett virágokból készített csokor egy másik világba repítik az embert. A régi bútorok, az ezüst étkészlet, az ón kancsók, a Zsolnay porcelán és a halk sanzonok lágy dallamai kiragadják vendéget a hétköznapokból. Nem véletlen, hogy a Sunday Times 2010-ben a világ legjobb száz szállodája közé választotta a Káli Artot.

Döbröntei Csaba: „Nem gondoltam, hogy valaha a vendéglátás lesz az életem. A szüleim a ’80-as évek elején egyedi ruhák tervezésével és eladásával foglalkoztak, ami abban az időben a sok konfekciómodell mellett nagy dolognak számított. Ráadásul minden ruha egyedi festésű volt, egy kelmefestővel különleges technikát dolgoztunk ki, mi hoztuk be az országba a kézi festéses színátmenetet a ruhákon. Én ebbe nőttem bele, ezt örököltem tőlük, ezt vittem tovább Ildikóval. Ő egyébként kozmetikusnak tanult, én kirakatrendezőnek és dekoratőrnek. Gimnázium után, amit együtt végeztünk el, egyszerű, hétköznapi szakmát akartunk tanulni. Még ezt sem adtuk fel végleg, de most altatjuk a cégünket. Édesanyám mindig azt mondta, hogy enni és öltözködni mindig fognak az emberek, vagyis a vendéglátás és a ruhatervezés is ígéretes vállalkozás.”
A Káli Art Inn házi süteménye a mandulás csokoládétorta, amit bármikor jövünk, meg tudunk kóstolni itt. Az étteremben találjuk, gyönyörű üvegbúra alatt, és aki szeretne, kap belőle egy szeletet. Saját házi lekvárjukkal tálalják. Azért ajánlják minden vendégüknek, mert nincs benne liszt, és persze válogatott minőségű alapanyagokból készül. Ráadásul egyszerű elkészíteni. Alapját a kertben szedett mandula, csokoládé és vaj keveréke adja, amely kívül ropogóssá válik, belül viszont puha, omlós marad a sütés után. Döbröntei Ildikó megajándékozott minket a receptjével, íme:

A Káli Art Inn mandulás csokoládétortája

Hozzávalók egy 27 cm-es tortaformához:
250 g vaj
200 g cukor
300 g tisztított, hámozott, darált mandula
250 g étcsokoládé
5 tojás
1 kávéskanál sütőpor
1,5 kupica pálinka (mi a saját vadszilva pálinkánkat használjuk, aminek van egy kis keserűmandula zamata)
1 csipet só

Elkészítése:
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A vajat a cukorral habosra kavarjuk, majd egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, és addig keverjük, míg homogén masszát nem kapunk. Ekkor hozzákeverjük a darált mandulát, a sütőport, a sót, a gőzfürdőn felolvasztott, langyos csokoládét és a pálinkát. Az alapanyagokat alaposan összedolgozzuk. Keményre verjük a tojásfehérjét és gyengéd mozdulatokkal a mandulás tésztába forgatjuk. Egy 27 cm-es, lapos torta- vagy piteformát kivajazunk, kilisztezünk (vagy sütőpapírral kibélelünk), beleöntjük és elsimítjuk a tésztát, majd 180 fokos sütőben 60-70 perc alatt légkeverés nélkül készre sütjük. A tortát kiemeljük a formából, tányérra helyezzük és hagyjuk kihűlni. Tálalás előtt porcukorral megszórjuk.
Döbröntei Ildikó: „Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy itt élő dolgozókat alkalmazunk, és már nem csak nyárra, hanem egész évben biztosítunk számukra megélhetést. Nem is lenne autentikus, ha egy nulla helyismerettel rendelkező felszolgálót alkalmaznánk, aki semmit nem tud erről a vidékről. A séfünket magunk képezzük, taníttatjuk, például egy Michelin-csillagos étterem séfjével, aki heteken át tanította a legkülönlegesebb fogásokra. Régebben alkalmaztunk nagy séfeket, akik fehér kesztyűben kínálták az osztrigát és a pezsgőt, de az befuccsolt. Hamar rájöttünk, hogy itt arra van szüksége a vendégeknek, hogy őszinte, kifinomultan házias ételeket kapjanak. Nálunk nem tányér, hanem tálszerviz van, mindenki annyit vesz, amennyit szeretne, akár a nagymamánál.”
Döbröntei Csaba: „Járt nálunk egyszer egy igazi boszorkánycsoport. A világ minden tájáról jöttek. Minden évben meglátogatják a Föld azon pontjait, ahol a legerősebb a pozitív kisugárzás. Azt mondták, ilyen a Káli-medence is, azon belül leginkább a szentbékkállai kőtenger. Ott mindenféle ábrákat raktak ki, ami arra szolgált, hogy ezeknek a jeleknek a segítségével a sugárzás körbevegye a Földet, és megvédje minden rossztól. Igazi jó boszorkák voltak. Hogy ebből mi igaz, azt mi nem tudhatjuk, de tény, hogy a környéknek különleges varázsa van.”

Ajánlom a Facebookon