Amikor a Balaton vörös

Ha a Balaton déli partján időzünk borturistákként, a legtöbbünk számára már nem meglepetés, ha nagyszerű vörösborokba futunk bele. Elég Légli Gézára vagy Konyáriék műremekeire gondolni. De bizony az északi parton is megvannak a kékszőlő termesztés hagyományai, ha a kékszőlőt nem is termesztik ma olyan nagy területen.

A filoxéravész előtt több, vörösbort termő helyi fajtával is büszkélkedhetett a régió (valószínűleg tihanyi kék, tihanyi fekete és kadarka-túlsúllyal). Badacsony, Köveskál, Füred-Csopak mind rendelkeznek vörösboros múlttal, noha a világháború és a rendszerváltás közötti időszakban a nagyüzemhez igazított telepítéseknél már a fehér fajták kerültek előtérbe.

Így még ma is a fehérborokról beszélünk többet, pedig ha nyitott szemmel keresgélünk az üzletek boros polcainál, akkor pinot noirból, merlot-ból és syrah-ból is választhatunk remek példákat az északi partról. De mit ér egy balatoni bor, ha vörös? Nehéz kérdés, hisz ebben a szegmensben idehaza és külföldön is bőven akad komoly kihívója régiónknak.

Mikulás a Csobáncról – Beöthy János

Balatonfüred és Csopak környéke egyébként mára 19. században hírnevet szerzett magának vörösboraival. A világháború uán a vörösborkészítés főleg Tihany és Dörgicse környékén élt tovább.
A tősgyökeres füredi, Figula Mihály és őseinek elmondása alapján hajdan a kékszőlők a tóhoz közelebbi parcellákon voltak meghatározóak, ott a vörösborok sokkal rétegzettebb és egyensúlyosabb szerkezetet adtak, mint a lelágyulásra hajlamos fehér fajták. A ma divatos vörösbort termő világfajták csak az elmúlt évtizedekben terjedtek el.

Nagyon érdekes vörösborokon keresztül vizsgálni a balatoni termőhelyeket. Az északi part borvidékei országos összehasonlításban is izgalmasak, például a dél-pannon vörösökhöz mérve. A némileg magasabb savérzet mellett markáns terroir jegyek jelennek mind a bazalton, mind a meszes balatoni borvidékeken.

Mindezek miatt is december 5-én a Jásdi Borteraszon a Mikulás ruháján túl a borospoharak tartalma is vörösben pompázott. Összejött a Balaton-felvidék néhány meghatározó borászata, és elhozták a vöröseik közül a legjobbakat, hogy – először zártabb körben, aztán a közönséggel együtt is – a mélyére kóstoljanak annak, mit tud a Balaton, amikor vörös. Figula, Guden, Homola, Jásdi, Káli Kövek, Liszkay, Pálffy, Petrányi, Szent Donát, Török Csaba, Villa Tolnay. Szép volt. A Vörös Balatonról a szervező, Jásdi István beszámolója itt olvasható.