KÉK SZALAG VITORLÁSVERSENY

A Kékszalag a leghosszabb távú tókerülő verseny Európában, amit egy vitorlázó számára teljesíteni alapkövetelmény, megnyerni pedig hatalmas dicsőség. A versenyzők – akik lehetnek élsportolók, de vitorlázni szerető családok, baráti társaságok is – Füredről indulva megállás és külső segítség nélkül vitorlázzák körbe a Balatont. A rajt után az első bóját Kenesénél veszik, majd Siófok érintésével elhajóznak Keszthelyig, és vissza Füredre, ahol befutnak a célba.

Idén lesz nyolcvan éve, hogy huszonegy hajó, fedélzetén bátor legénységével először nekivágott a versenynek. Akkoriban a mára a vitorlásélet középpontjává vált Balatonfüredi Yacht Club tagjai inkább a társasági élettel törődtek, teadélutánokat és bálokat szerveztek. Ez bosszantotta azokat, akik igazán sportolni, vitorlázni akartak, például Antal Miklóst, Grofcsik Jánost, dr. Tuss Miklóst és dr. Keresztúry Gyulát. Az általuk alapított Hungária Yacht Club élenjárója lett a versenyélet fejlesztésének, így az első tókerülő viadalt, a Balaton Kék Szalagjáért vívott küzdelmet a kor leglelkesebb, leghaladóbb magyar versenyvitorlázói szervezték meg.

Az 1934-ben megrendezett első Kékszalagon gyakorlatilag bárki bármilyen vitorlással elindulhatott. A huszonegy résztvevőből mindössze ketten adták fel a versenyt, a győztes pedig Ugron Gábor lett, aki éjfél után tizenhárom perccel ért célba Rabonbán 30-as cirkálójával. A tókerülő rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált, már történetének első évtizedében a Balaton egyik legjelentősebb versenyévé vált, a győzelemre vágyó vitorlázók kifejezetten a Kékszalagra építettek vitorlásokat. Ahogy a verseny a hajóépítés fejlődésének mozgatórugójává vált, úgy jelentek meg kiírásában az első korlátozó intézkedések is. Először kitiltottak egyes gyors hajókat, majd bizonyos években például csak kabinos vitorlások indulhattak.

A Kékszalagot mind a mai napig többnyire júliusban, holdtöltéhez közeli hétvégéken tartják, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen. A verseny olykor több mint két napig tartott, ha éppen nem fújt jó szél. Ma a limitidő negyvennyolc óra, aki ennyi idő alatt nem teljesíti a távot, az már nem talál célvonalat Balatonfürednél. Sokáig csak kétévente rendezték meg, de 1944-ben a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség a bombázók berepülése miatt törölte a hosszútávú versenyeket, így a Kékszalag elmaradt. A magyar vitorlázók elszántságát mutatja, hogy a háború miatt törölt tókerülés napjára a Hungária Yacht Club kiírt egy másik vitorlásversenyt a Balatonfüred–Kereked–Zamárdi közötti vízterületre. Július 8-án, egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után huszonhárom hajó állt rajthoz, pedig az indulást légiriadó miatt el kellett halasztani. A háborút követően 1947-től rendezték meg újra a Kékszalag versenyt, továbbra is kétévente. Az idővel egyre több résztvevőt vonzó megmérettetésre 2001 óta minden évben sor kerül, az indulók száma mostanában rendszeresen hatszáz körül van. A többség természetesen nem az abszolút győzelemre hajt. Már maga a feladat, a táv teljesítése is nagy kaland, hiszen Európa leghosszabb távú, legrégebbi tókerülő versenyéről van szó.

Az ezredfordulót követően egyre modernebb versenyhajók érkeztek a Balatonra, és közel hetven év elmúltával a Kékszalag ismét az egyik legfontosabb verseny lett. Újonnan támadt népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy Litkey Farkas csapatával egymás után kilencszer, összesen pedig tizenegyszer diadalmaskodott rajta. 2001 és 2009 között mindegyik tókerülőn ők értek be elsőként, mindenki őket akarta legyőzni. A 2000-es évek elején jelentek meg a Balatonon az első libera típusú vitorlások, amelyeken a legénység adja a tőkesúlyt, akik a hajó oldalára szerelt kereten állva, dróton lógva (szakszóval: „trapézolva”) biztosítják a hajó stabilitását. A liberák egyedi tervezésű, nagy vitorlafelülettel rendelkező, rendkívül gyors versenyhajók. Az újonnan érkezett hajók miatt 2001-ben a Magyar Vitorlás Szövetség úgy döntött, hogy a páratlan években bizonyos korlátozó szabályok érvényesek, lehetőséget adva a hagyományos vitorlásoknak a Kékszalag elnyerésére. A páros években szinte bármilyen vitorlás hajóval szabad volt indulni, illetve 2008-ig a versenykiírás még a páros években is tiltotta a többtestű hajók, az úgynevezett katamaránok és trimaránok részvételét.

2010-ben azonban megérkeztek a Kékszalagra az első nagy katamaránok, és ez nemzetközi áttöréssel is járt. Az addig csak Magyarországon ismert versenyt külföldön is jegyezni kezdték, számos vitorlázó világsztár mérettette meg magát. 2015-től ismét teljesen nyílttá válik a Kékszalag. Bár a döntést sokan támadták, a vitorlásviadal voltaképpen visszatért a gyökereihez: 1934-ben megállás nélküli, teljesítménycentrikus gyorsasági versenyt kívántak életre hívni. Mivel idén páros évet írunk, ezen a nyáron is indulhatnak trapézos hajók, liberák és katamaránok.

Rekordok

A Kékszalag közel hatvan éve fennálló rekordját két évvel ezelőtt döntötték meg. A nemzetközi szempontból is modernnek számító ötvenlábas, kétárbocos katamarán, a Fifty-fifty 10 óra 34 perc 15 másodperc alatt teljesítette a távot, hat perccel rövidebb idő alatt, mint a Nemere II. 75-ös cirkáló, amely Németh István kormányossal 1955-ben 10 óra 40 perc alatt ért a célba.

Az olvasóban felmerülő kétely nem alaptalan: hogyan érhet ugyanannyi idő alatt körbe a Balatonon egy pamutvitorlás, fából épült hajó, mint egy kétárbocos katamarán, amely olyan sebességre képes, hogy a legénysége csak védőfelszereléssel, bukósisakban száll fel a fedélzetére? A válasz egyszerű: a hatvanéves rekord csupán legenda volt, de abból a fajtából, amelyben nem illik kételkedni. A vitorlázók elfogadták.

Nincs tudomásunk arról, hogy 1955-ben pontosan hol voltak a bóják, amelyeket már jó néhány éve GPS segítségével helyeznek mindig ugyanoda. Bár 2003-ban Litkey Farkas csapata a Lisa fedélzetén 9 óra 25 perc alatt ért körbe a tavon, az alacsony vízállás miatt a megszokottnál pár száz méterrel közelebbre került a keszthelyi bója, így ezt a teljesítményt hivatalosan nem ismerték el új rekordnak. A könyvtárakban felkutatott 1955-ös országos napilapokban három különböző időeredmény szerepel, a balatoni legendák nagyon ritka, kivételes erősségű, egyenletes északi szelet emlegetnek, de a visszaemlékezésekben még havariáról, azaz a hajó sérüléséről is írnak. Ellentmondásosak az információk. A Nemere II. rekordját legfeljebb kíváncsi történészek, kutató hajlamú vitorlázók vitatták, 2012 óta viszont, minden kétséget kizárva, a Fifty-fifty a csúcstartó.