FEHÉR BORT ADÓ FAJTÁK AZ ÉSZAKI PARTON


2016. 04. 21.


Laposa József badacsonyi tájrendező mérnök – és nem mellesleg a Laposa pince megalapítója – bemutatja az északi part jellemző fehér bort adó szőlőfajtáit

 

Olaszrizling

A legjelentősebb magyar szőlőfajta. Franciaországból érkezett hozzánk, a 19. század végén a filoxéravészt követően kezdett rohamosan terjedni. Az északi part szőlőinek fele még ma is Olaszrizling. Az összes szőlőtermő ország közül Magyarországon terjedt el leginkább, és igazából a Kárpát-medencében lelt otthonra. Bőven és kiegyenlítetten terem, a legmegbízhatóbb fajták közé tartozik. Fürtje kicsi – a klónoké általában középnagy –, hengeres, jellemző rá a mellékfürt. Bogyói kicsik vagy közepesek, vékony héjúak, éretten sárgászöldek, aranyszínűek, barnásan pontozottak. Bora jellegzetes mandulaízű és -zamatú, elegáns savú, fajtajellege többnyire lágy. Nagy bort csak késői szürettel és jó évjáratokban ad. Mustfoka a termelési módtól (bakművelés, magas művelés), a terhelés mértékétől és természetesen az évjárattól függően széles skálán mozog (15–23).

9347o_rizling

Zöld veltelini

Vélhetően osztrák eredetű. Ausztria meghatározó fehérbort adó szőlőfajtája. Bőtermő, lazább talajt és fekvést, bő vízellátottságú területet igényel. Fürtje középnagy, vállas, tömött bogyói megnyúltak, gömbölydedek. Mustfoka október elején magas műveléssel ritkán haladja meg a 17-18 fokot. A hagyományos bakműveléssel beérése sokéves átlagban 20 fok körül mozgott. Ekkor tüzes, lágy, illatos pecsenyebort adott, a mai legtöbbször üde, illatos, alacsonyabb alkoholtartalmú és élénk savú, reduktív borok helyett.

 

Rizlingszilváni

A rajnai rizling és a zöldszilváni keresztezésével jött létre. Korán fakad és korán érik, szeptember végén 16-18 mustfokkal szüretelhető. Magasabb mustfok esetén savai lebomlanak, különösen a száraz, déli kitettségű helyeken. Termőképessége kiváló, azonban középnagy fürtjeinek fagytűrése kicsi. A leginkább rothadó fajták egyike. Jellegzetes zamatú, gyümölcsös, reduktív típusú borok készíthetők belőle. Hagyományos borkezelés során bora hamar elöregszik, és minősége mindkét „szülőjétől” elmarad.

 

Irsai Olivér

Középerős növekedésű, korán fakad, és igen korán, közvetlenül a Csaba gyöngye után érik. Talaj és fekvés tekintetében kevésbé igényes. Fürtje középnagy, vállas, bogyói kicsik, gömbölyűek, aranysárga színűek, ropogósak és kellemes muskotályízűek. Bora intenzív muskotályillatú, lágy. A rizlingszilvánihoz hasonlóan gyorsan vénül, reduktív technológiával viszont igen finom, könnyű, a friss szőlőgyümölcs ízét idéző, kedvelt és nagyon keresett bor készíthető belőle. Az egyik legjobban sikerült hazai nemesítés (Kocsis Pál, 1930, Kecskemét).

Chardonnay

Világfajta, hazája Burgundia, ezért – tévesen – néha fehér Burgundinak is nevezik. Magyarországon és a Balaton mellett is csak az 1970-es évek közepétől terjedt el nagyobb mértékben. Magas műveléssel megbízhatóan terem, kiegyenlített állományú fajta. Mustfoka a gyenge kivételével eléri a 20 fokot. Kiváló minőségű, élénk savú, kemény karakterű. Borai elegánsak. A túléretten szüretelt terméséből készült, testes, nagy borai különlegesnek számítanak.

[#Beginning of Shooting Data Section] Nikon D100 Brennweite: 95mm Weißabgleich: Blitz Farbmodus: Modus II (Adobe RGB) 2005/09/14 18:56:17.9 Belichtungssteuerung: Manuell AF Modus: AF-S Farbsättigung: 0° RAW (12-Bit ) Belichtungsmessung: Mehrfeld Tonwertkorr.: Normal Scharfzeichnung: Hoch Bildgröße: Groß (3008x2000) 1/60 Sekunden - f/25 Blitzsynchronisation: Nicht Beigefügt Rauschunterdrückung: Aus Belichtungskorrektur: 0 LW Bildkommentar: [#End of Shooting Data Section]

 Sauvignon blanc

Világfajta. Magyarországon régóta ismerik, de főleg Erdélyben terjedt el. Erős növekedésű, közepes termőképességű, sűrű lombozatot nevel, lombsátra zöldmunka nélkül szinte átláthatatlan. Középérésű, október elején 17, később 18-19 mustfokkal szüretelhető. Bora kifejezetten fajtajelleges, jól felismerhető ízvilágú, nálunk élénk savakkal rendelkezik. Illata a bodzavirágéra és a farkasalmáéra emlékeztet.

 

Szürkebarát

Világfajta. A Balatoni borrégióban elsősorban Badacsonyban vált híressé. A hegyen épült egykori pálos kolostor szerzetesei a 14. században hozták magukkal Nyugat-Európából. Középerős növekedésű, közepes termőképességű, termésbiztonsága kiváló. Fürtje kicsi, hengeres, tömött. A bogyók pirosas-szürke színűek, hamvasak. Átlagos években szeptember végén, október elején 20, később 24-26 mustfokkal szüretelhető. A nálunk termesztett fajták közül a szürkebarát beérési foka és cukortermelése a legjobbak közé tartozik.

Bora alkoholban gazdag, tartalmas, minden évben kiváló minőségű, különlegesen finom. Teljes értékét többéves érleléssel éri el, de a reduktív technológiával készült, finom savakat őrző, ugyanakkor testes, magas alkoholtartalmú borai is páratlanul finomak. Különösen szárazon és Badacsonyban szép. Zamatában a gyógyfüvekre, illatában a virágos rétre emlékeztető jegyek érezhetők.

 

Ottonel muskotály

Gyenge növekedésű, korán fakadó, közepesen termő fajta. Gyümölcse gyakran már augusztusban élvezhető. Ellenáll a fagynak, nem rothad. Virágzás idején a hideg időjárásra érzékeny, ilyenkor rosszul termékenyül és kevesebbet terem. Fürtje közepes, hengeres, bogyói fehéres-sárgák, lédúsak, ízük erősen muskotályos. A tápanyaggal és vízzel ellátott helyeket szereti. Szeptember végén, 15-17 mustfokkal szüretelik. Bora finom illatú, és gyakran lágy, muskotályos zamata miatt feltűnően keresett.

 

Tramini

Közepes növekedésű, igen sűrű lombot nevel. Korai érésű, igen jó cukorgyűjtő, szeptember végén még magas műveléssel is 20 mustfok körül szüretelhető. Fürtje kicsi, tömött, bogyói húspiros színűek, olykor szürkés árnyalattal. Bora intenzív szőlő- és rózsaillatú. Fűszeres zamatú, kissé lágy. A legfinomabb borok egyike.

 

Rajnai rizling

 

A Chardonnay-hoz, a Szürkebaráthoz és a Sauvignon blanc-hoz hasonlóan világfajta. A rómaiak kora óta ismert. Közepes növekedésű, közepesen terem, és viszonylag későn, október közepén érik. A téli fagyot kitűnően bírja, és a hűvösebb fekvésekben is jól érzi magát. Fürtje tömött, vállas, kicsi. Bogyója gömbölyű, pontozott, feltűnően hamvas. Bora rendkívül finom illatú, zamatban gazdag. Sok savat termel, amely finom, karakteres, harmonikus. Túlérett szőlőjéből egyes években nagy élményt adó bor készíthető.

 

Sárga muskotály

 

A világ legrégebbi és csaknem mindenütt ismert szőlőfajtája. Leghíresebb ültetvényei a franciaországi Lunel és Frantignon községek határában találhatók. Középerős növekedésű, közepes termőképességű. Fürtje középnagy, vállas, tömött. Bogyói gömbölyűek, vastag héjúak, sárgák, rozsdabarnák és nagyon finom muskotályos zamatúak. Az ötvenes években a hagyományos termesztés tapasztalatait összegezve a Csepregi–Zilai szerzőpáros (Szőlőfajtáink) különleges minőséget adó fajtának minősítette: „Bora tüzes, harmonikus, testes, muskotályillata és zamata utolérhetetlen. Minőségben a Muscat Ottonel e fajtát meg sem közelíti.  (…) Kiváló minőséget csak jó talajon és jó fekvésben ad. Kissé rothad. A lisztharmat is bántja. Csak hosszabb metszéssel ad kielégítő termést.” Három évtized múltán a magas művelés és a síkságra történő telepítés a következőképp módosította a szerzők véleményét: „Hazánkban a legigényesebb fajták egyike. (…) Szinte minden évben jelentősen rothad. Különleges minőségű borokat csak nagyon kedvező feltételek között ad.”

 

Kéknyelű

 

Régi magyar szőlőfajta. Tőkéje erős, nevét kékesvörös, lilásbarna színű, hosszú levélnyeléről kapta. Országos híre ellenére kizárólag Badacsonyban termesztik, és bár örvendetesen egyre többen telepítenek kéknyelűt, területe nem jelentős. Erős növekedésű, vastag vesszői vannak. Rosszul termékenyül, ezért mindig más fajtákkal keverten (például budai zölddel együtt) ültették. Fürtje középnagy, vállas, nagyon laza, bogyói középnagyok, megnyúlt gömbölydedek. Vastag héja zöldesfehér színű. Későn érik, termőképessége kicsi, de jó évjáratokban kiváló minőséget ad. Bora különleges zamatú, alkoholban gazdag, testes, hosszú, harmonikus, finom illatú és savú. Csúcsát két-három éves érlelés után éri el.

 

Zeusz

 

Az Ezerjó és a Bouvier keresztezéséből származó, Király Ferenc által 1956-ban Badacsonyban létrehozott szőlőfajta. Középerős növekedésű, középnagy, tömött fürtű. Bogyója kicsi, zöld, sokmagú, közömbös ízű. Bőtermő, rothadásra hajlamos. A meleg, védett fekvéseket, a tápanyagban gazdag, jó vízellátású területeket szereti. Szeptember végén, október első felében szüretelhető, rendkívüli minőséget azonban csak késői szürettel ad. Savtartalma feltűnően magas, és tízéves átlagos cukormentes extrakt-tartalma 28 g/l felett van. Bora zöldes árnyalatú, savakban gazdag, testes, általában kiváló minőségű.

 


Ajánlom a Facebookon