Jazzünnep Salföldön – Harcsa Veronika a Káli Fecskében


2025. 09. 09.


Háromnapos jazzünnep volt a Balaton-felvidéken, a Káli Fecskében. Az idén második alkalommal megrendezett fesztiválra augusztus harmadik hétvégéjén várták az érdeklődőket. Három nap, hat nagyszabású salföldi koncert a magyar jazz legkiemelkedőbb előadóival. Az első napon Horváth Áron fiatal cimbalomművész csodálatos játéka után Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint adott felejthetetlen nyáresti koncertet. Interjúnk a sokoldalú Harcsa Veronikával készült, aki 2024-ben Az év énekművésze díjat kapta, dalszerző, zeneterapeuta, és nem utolsó sorban a Szakcsi Rádió hangja.

A Balaton partján, a szabad ég alatt adsz ma koncertet. Van kedvenc helyed a környéken?

Az új kedvencem mindenképpen Taliándörögd. Teljesen beleszerettem a faluba, az épületek hangulatába, a nyugalomba – és abba, hogy tulajdonképpen ott is mindent megtalálunk, amit egy művészeti fesztiválban szeretünk.

Fotó: MTI/Katona Tibor

Mi az, ami rendszeresen visszahív ide?

A fesztiválon túl, gyerekkoromban Fenyvesre jártunk, anyukám munkahelyének vállalati üdülőjébe. Tipikus szocreál épület volt, nagyon egyszerű, de épp ez adta a báját: mi, gyerekek töltöttük meg élettel, játékokkal, fantáziával. A szállás sosem számított igazán – a balatoni táj, a nádas, a ritkán látott békák, madarak és siklók tették igazán különlegessé az ott töltött időt.

Most, elismert jazz zenészként, milyen emlékek kötnek a Balatonhoz?

Hegymagason valamiért sok jazz zenésznek van nyaralója vagy háza. Nem tudom, hogy ez miért alakult így, bár tudom, hogy sok olyan település van, amelyek viszont sok képzőművész számára kedvesek. A félig Franciaországban és félig Magyarországon élő Gadó Gábor gitároskollégám is Hegymagason él, amikor itthon van. Mi is ott próbáltunk, egy kétszáz éves, gyönyörűen felújított parasztházban. A kapuja tárva-nyitva, vadregényes összevissza benőtt kerten keresztül lehet bejutni. Ezek a munkámnak egészen kivételes ajándékai. Szabadúszóként, úgy, hogy egész Európát járom, rengeteg helyen koncertezem, amelyek valamilyen okból különleges. Ilyen lett Hegymagas is. Most ennek az emlékét viszem magammal.

Fotó: MTI/Katona Tibor

A Balaton és a gasztronómia szinte összetartoznak. Van kedvenc helyed?

Kapolcson a Kőfagyi a legnagyobb kedvencem. Ha Taliándörögddel kapcsolatban van bennem hiányérzet, az az, hogy nem találtam fagyizót. Egyébként a gasztronómia és a zene gyakran összekapcsolódik, és talán nem véletlen, hogy mindkettőt fogyasztjuk, az ízlésünk alapján válogatunk. Az amerikai jazz klubokban is óriási hagyománya van annak, hogy míg étkeznek és a késsel, villával csörömpölnek, zenét is fogyasztanak.

Szóval ez a műfajtól egyáltalán nem idegen.

Nem. Ugyanakkor igazán jól párosítani a zenét és a gasztronómiát egyáltalán nem olyan egyszerű. Hogy a közönség mind a kettőt megfelelően tudja befogadni, tehát elég figyelme jusson a zenére és az ételre is, az nem könnyű feladat, és sokszor az egyikre kevésbé koncentrálnak a szervezők.

Fotó: MTI/Katona Tibor

Ma ismét különleges helyen lépsz fel: a szabad ég alatt, a salföldi Káli Fecske Étteremben, Gyémánt Bálinttal.

Nagyon szeretem a Káli Fecskét, most lépünk itt fel másodszor. A koncertet a Budapest Music Centerrel és a Szakcsi Rádióval közösen szervezték, immár második éve. Egy bejáratott kulturális központ, egy médium és egy fantasztikus gasztronómiai hely fogott össze ezen a gyönyörű településen – így biztos vagyok benne, hogy a zenére és a gasztronómiára is megkapjuk a megfelelő figyelmet.

Fotó: MTI/Katona Tibor

Több mint huszonöt országban léptél már fel, így talán te érzed igazán jól, hogy miért is fontos, hogy a Balaton partján is legyen jazz- vagy komolyzenei program.

Sajnos a fővároson kívül a rétegzenék – a mainstreamen kívüli műfajok – alig kapnak teret. Nehéz estéről estére megtölteni a helyszíneket a kisebb településeken. Jó lenne, ha nálunk is kialakulna az az igény, hogy a jazznek van létjogosultsága vidéken is. Németországban, Belgiumban láttam, hogy apró falvakban is havi jazzsorozatokat tartanak, és a helyiek akkor is elmennek, ha nem ismerik a fellépőt. Ez nemcsak pénz, hanem szándék kérdése. Itthon kevés ilyen példa akad, de a Balaton-felvidék ezek közé tartozik. Egy fesztivál pedig remek alkalom arra, hogy olyanok is meghallgassanak, akik máskor nem mennének el jazzkoncertre – egyszerűen csak azért, mert pont ott járnak.

Gyémánt Bálinttal közös duótok már tizenöt éves múltra tekint vissza. Mit hallhat ma este a közönség?

Mivel sok benne a spontaneitás, mi magunk sem tudjuk pontosan, mi lesz a repertoár. Közös lemezeinkből szoktunk ilyenkor válogatni, kedvenc dalainkból. Ma például elővesszük a Lacs című számot is, ami az egyik legelső duódalunk. Lesznek versfeldolgozások, magyar nyelvű dalok, sok saját szerzemény és persze improvizáció is.

Hol hallhatunk legközelebb?

Szeptemberben az Újbuda Jazz Fesztiválon lépek fel a Schubert NOW! nevű formációval. December elsején pedig koncertem lesz a MÜPA Fesztivál Színházában Nora Thiele ütőssel és a Soharóza kórussal, amelyhez kapcsolódva október közepén új lemezem is megjelenik.

Fotó: MTI/Katona Tibor

A Balatonhoz tartozik néhány olyan érték, amit nem lehet pénzért megvenni – ezek bennünk élnek tovább. Ilyen nekem a tó vizének színe. Te milyennek látod a Balaton színét?

Türkiznek. De ha a zöld és kék közül kellene választani, inkább zöldnek.


Ajánlom a Facebookon