Gazdasági iskola, tűzoltóság és Csillagvár – a Festeticsek nyomában

Többezer oldal is kevés arra, hogy összegyűjtse a Festetics család tagjainak regényes életútját és tevékenységét, melynek nyomait ma is láthatjuk a Balaton körül. Tavalyi print számunkból négy rövid történet – amely reméljük további olvasásra és kirándulásra inspirál. Lehet kezdeni az ismert és gyönyörű keszthelyi kastélynál, a balatonszentgyörgyi Csillagvárnál, de akár a Pannon Egyetemnél is – létrejöttüknél mind Festetics grófokat találunk.

1. Festetics György (1755–1819)
az egyébként is híres család máig legismertebb tagja. Édesapja, Pál, kamarai tanácsos volt, aki kiválóan iskoláztatta fiát: előbb Nagy Jeromos piarista szerzetes nevelte, majd Bécsben tanult, a Theresianumban, majd az udvari kamaránál helyezkedett el.

Bécsben megismerte a felvilágosodás újító eszméit, és elkezdett az irodalom után is érdeklődni, az egyik szabadkőműves-páholyba is belépett. A katonaságtól és Bécsből is kényszerből távozott, innentől kezdve keszthelyi birtokán élt. Ekkor már nős volt, felesége, Sallér Judit Rozália, Sallér István nádori ítélőmester leánya négy gyermeket szült neki: Lászlót, az egyetlen fiút, Szidóniát, Juliannát és Viktóriát. A házasság azonban kudarccal végződött, a feleség 1805-ben végleg elhagyta a keszthelyi kastélyt. A különélés módjáról szerződésben rendelkeztek az érintettek.
Keszthelyen Festetics György aktív munkába kezdett, melynek hatását és nyomát 300 év múltán is láthatjuk.

A kastélyhoz új épületszárnyat építtetett, itt kapott helyet a híres Helikon Könyvtár. Megalapította a Georgikont, ami akkoriban egy példátlanul korszerű gazdasági tanintézetet volt.

Ennek ismertté válását segítette József nádor is, aki pártfogásába vette az intézményt – a mai Pannon Egyetem Georgikon kara a Georgikon jogutódja. A gróf gimnáziumot is létesített Keszthelyen, emellett pedig a Somogy vármegyei Csurgón is: bár maga katolikus volt, utóbbi helyen reformátust. Ennek leghíresebb tanára a rövid ideig itt oktató Csokonai Vitéz Mihály volt.

A gróf nevéhez köthető az Antonio Borri által tervezett, 1797-ben vízre rakott Phoenix vitorlás is, valamint a fenékpusztai hajóépítő-műhely is, csakúgy, ahogy Hévíz fürdőjének felvirágoztatása.

Utolsó éveiben pedig a Helikoni Ünnepeket indították el: az 1817– 1819 között megrendezett ünnepeken részt vettek a Georgikon hallgatói, a gimnázium diákjai is, de a korszak szellemi elitje is, így Berzsenyi Dániel vagy éppen Kisfaludy Sándor. György grófot az utolsó ünnepség után kevéssel, 1819-ben érte a halál.

2. Festetics László (1785–1846) nehéz örökséget kapott, hiszen a kiemelkedő édesapa, Festetics György teljesítményének árnyéka minden téren rávetült, ez megítélését máig meghatározza. 1785-ben, Ságon látta meg a napvilágot, szülei első gyermekeként, majd három húga követte. Keszthelyen, majd Bécsben nevelkedett. Édesapja három pillért nevezett meg fia taníttatásában:

Az erkölcsi nevelést (beleértve természetesen a vallást is), a társadalmi hasznosságot (hogy egy hazáját, nemzetét szolgáló, tevékeny ember legyen), végül pedig a testi nevelést.

Később bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen. A kor szokásai szerint – s mert anyagi fedezet is volt rá – több utazást tett Magyarországon, és Itáliában (érintve például Velencét, Fiumét és Triesztet), Cseh- és Morvaországban, valamint ezen felül német földön, ahol egészen Berlinig jutott el. Több latin nyelvű kötete is megjelent. Rövid ideig szolgált a bécsi külügyminisztériumban, em habozott fegyvert fogni az országba betörő Napóleon ellen, a zalai inszurgensek között ő is ott volt, mégpedig a lovasság élén. 1811-ben vette feleségül Josephine Hohenzollern-Hechingen hercegnőt, e házasságból négy gyerek született. László gróf személyét sokan csak a költekező életmóddal azonosítják, pedig

szépítette például Keszthelyt is, a kastély ún. oroszlános kútja az ő idején, 1822-ben épült. Ő szervezte meg a tűzoltóságot a városban, a Balaton mocsaraiban töltést és hidat építtetett a jobb közlekedés biztosítása okán, és ő emeltette Balatonszentgyörgy nevezetességét, a Csillagvárat is, amely eredetileg vadászház volt.

Amikor pedig 1831-ben átadták Kisfaludy Sándor kezdeményezése nyomán Balatonfüreden a Dunántúl első kőszínházát, ahhoz is hozzájárult: a hat faragott, dór stílusú oszlop az ő adománya volt. 1846-ban, Bécsben halt meg.

3. Festetics Tasziló (1850–1933) a család talán legszínesebb egyénisége volt a 20. században. 1850-ben Bécsben született, egyaránt folytatott jogi és gazdasági tanulmányokat, és bár sokáig Baden-Badenben élt, végül ő is Keszthelyt választotta otthonának. A kastély mai formáját jórészt az ő idején nyerte el.

A keszthelyi Balaton-parti park haszonélvezeti jogát átadta a városnak, aminek fejében övé lett a kastély előtti félköríves terület.

Tasziló gróf vérbeli arisztokrata volt, ezt házassága is jelzi: felesége a Londonban született lady Mary Victoria Hamilton volt, aki azonban előtte egyszer már volt férjnél. Mégpedig nem más vette feleségül első ízben, mint I. Albert, Monaco hercege (kiváló oceanográfus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja). Az e házasságból született fiú később II. Lajos néven lett Monaco uralkodó hercege. Lady Mary azonban elvált férjétől és második párjának Festetics Taszilót választotta. Az 1880-ban Budapesten kötött házasságból négy gyermek született: egy fiú és három leány. Tasziló gróf nem élt visszavonultan: tagja volt a bécsi Jockey Clubnak és az Országos Lótenyésztő Bizottságnak (ennek elnöki posztját is betöltötte). Hivatali karrierje is példás: udvari kamarás, majd valóságos belső titkos tanácsos volt, aztán királyi főpohárnokmester, majd főudvarmester. 1911-ben hercegi rangot kapott: elsőként lett nem birodalmi, hanem magyar herceg. 1918-ig tagja volt a főrendiháznak, 1927-től pedig a felsőháznak. Kastélyában olyan emberek fordultak meg, mint például Ferenc Ferdinánd trónörökös, és az ő udvarmestere volt a francia származású Thierry Hyppolit, aki állítólag a filmbeli lakáj mintájául szolgált.

Szívügye volt a Balaton fejlesztése is, a Balatoni Szövetség egyik alapító tagja volt.

1933-ban hunyt el Keszthelyen.

4. Festetics Julianna (1753–1824) a család legnevesebb tagjának, György grófnak volt a testvére. A grófnő azonban nem erről ismert igazán, hanem arról, hogy a legnagyobb magyarnak nevezett gróf Széchenyi István édesanyja.

Testvéréhez, Pálhoz hasonlóan eleinte őt is Nagy Jeromos piarista tanár nevelte, majd Pozsonyba, a Notre Dame de Sion zárdába járt. Komoly műveltségre tett szert, kiválóan beszélt a magyar és a német mellett olaszul, franciául és angolul is. 1772-ben ment feleségül gróf Széchényi Józsefhez, ám a férj, aki még 25 éves sem volt, rövidesen elhunyt egy vadászbalesetben. Második házasságát a fiatal özvegy – pápai engedéllyel – sógorával, Széchényi Ferenc gróffal kötötte 1777-ben, e frigyből született Széchenyi István, hat gyermekük közül utolsóként.

A cikk részletesebb változata a 2019-es Északipart magazinban jelent meg, köszönet érte: Csébi Géza, Tarr Ferenc, Katona Csaba