A szovjet lánctalpasoktól az Afrika-szavanna kifutóig
A Veszprémi Zoo
Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje a veszprémi. Megnyitása után hamarosan már országos hírűvé vált. Az akkori vízművek dolgozói ugyanis afrikai kiküldetésükön kaptak egy csimpánzkölyköt, és mivel veszprémiek voltak, a csimpánz ide került.
Hamarosan már benne volt a rádióban, a tévében, újságok írtak róla. Kasza László igazgató és munkatársai olyan marketing munkát tettek köré, ami akkoriban példa nélküli volt, és máig hat. Ha Magyarországon valaki állatkertről beszél, több generációnak még mindig Böbe, a csimpánz jut eszébe. Böbe sírja itt van az állatkertben, és a mai napig ápolják ezt a hagyományt.
Ma már nagyon figyelnek arra, hogy az állatok ne emberkézben nőjenek fel, bár ez néha elkerülhetetlen. Ha például egy újszülöttet nem gondoz az anyja, állatápolókra bízzák, de úgy próbálják felnevelni, hogy ne az emberhez kötődjön, és minél hamarabb visszaszoktatják a csapatba.
Egy állatkert ma már nem csak egyszerűen bemutatja a különböző állatokat, hanem feladata a természetvédelem, az állatvédelem és az oktatás is. Az egész világon csökken az állatok természetes élőhelye, egyre több faj kerül a kipusztulás szélére. A veszprémi az európai állatkertek szövetségének tagja, ahol fajkoordinátorok határozzák meg, hogy milyen fajokat, egyedeket tart egy állatkert. Veszprémben sok kihalóban lévő fajt tartanak, amelyek szaporulata más állatkertbe kerül. És ugyanígy kerülnek ide állatok máshonnan, a széles szájú orrszarvútól a hópárducon át a kispandáig. Nem a nyereségről szól a dolog, hanem fajmegőrzésről, genetikai értékek megőrzéséről.
Mindennap több időpontban is tartanak látványetetéseket. Ilyenkor az ormányos medvék, a kapibarák, a vörös varik vagy éppen a csuklyás majmok és a tapírok kedvenc eledeleiket kapják meg. Az animátor-állatgondozó az etetés közben az érdeklődőket is bevonva mesél az állatokról. A délután 1-kor kezdődő gyűrűsfarkú maki-etetés a legnépszerűbb, mert a kifutóba a látogatók is bemehetnek. A látványetetések időpontjai az állatkert honlapján találhatók.
A tájképi adottság ebben az állatkertben már fél siker. Máshol épített környezetet, műsziklákat kell létrehozni, ez itt mind adott. A Fejes-völgy látványa önmagában feledhetetlen, de mivel ott nehéz a nagytestű állatok elhelyezése, és a mai követelményeknek megfelelő bemutatása ezért pár évvel ezelőtt hozzácsatoltak a kerthez egy több mint 20 hektáros sík területet, és létrehozták Magyarország legnagyobb szavanna kifutóját. A hatalmas nyílt füves területen, amelyet ligetes facsoportok, dombok tagolnak, és ahol egy kis tavat is kialakítottak, eredeti élőhelyükhöz nagyon hasonló környezetben, szabadon mozognak az állatok. Az életterükbe benyúló, fedett magaslatról úgy nézhetjük a zebrákat, zsiráfokat és szélesszájú orrszarvúkat, mintha egy szafarin vennének részt.
Az állatkert legújabb attrakciói az elefántház és elefánt park, a madárröpde, a fóka és pingvin bemutató komplexum és az orrszarvú ház.
KAPCSOLAT
Veszprém, Kittenberger Kálmán u. 17, 8200
Tel.: +36 88 566 140
Volt már nála ormányos medve, mosómedve, róka, mókus, pávián, huszármajom, szibériai tigris, teve, vadmalac. A család szerencsére megértő, ha nagytestű állatot fogad, még a kertet és a melléképületet is átrendezik. Fontos, hogy a befogadott állat ne szokjon az emberhez. Kati megpróbálja azokat a mozdulatokat, hangokat használni, amelyeket a mamája is használ. A legnagyobb kihívás egy kis szibériai tigris gondozása volt. Ez a világ legnagyobb macskafajtája. Az élőhelyén csak 500 példány van, amelyekből 80-90 szaporodóképes. Sérülés is előfordult, de mindig csak játékból, amikor elfelejtette visszahúzni a karmait. Vagy amikor éjszaka úgy gondolta, hogy ő vadászni akar. Először csak nyalta Kati arcát, felugrott az ágyra. Aztán ami kilógott a takaró alól, abba finoman beleharapott, hogy most már elég, indulás. Szásával 6 és fél hónapos koráig éltek együtt.
Ajánlom a Facebookon