A munkám a szenvedélyem

Smink, tánc, virág a Balatonon. Három gyönyörű és izgalmas téma, de hogy kapcsolódnak egymáshoz? Torkos Rita az utóbbi években több káprázatos balatoni esküvőhöz járult hozzá szerteágazó munkájával. Vele beszélgettünk a történetéről, tapasztalatairól és meglátásairól.

Milyen kapcsolatod van a Balatonnal?
Alföldi lány vagyok, de a férjem révén több mint tíz éve a szabadidőnk nagy részét az északi parton töltjük. A családjának van egy gyönyörű présháza, ahol a legszebb emlékeket gyűjtjük. Szeretünk a környéken kirándulni, lelassulni, finomakat főzni, kertészkedni, barkácsolni, egyszóval a ház körül tüsténkedni. 2020 tavaszán, mikor az egész világ bezárkózott, mi vízre pattantunk, és a Balaton közepén egy SUP-on térdelve kérte meg a kezem a szerelmem.

Év végén a szőlőhegyre költöztünk, és ott töltöttük a telet. Szeptemberben a kedvenc kis kápolnánkban fogadtunk örök hűséget egymásnak, majd a családunkkal és a barátainkkal Badacsonyban ünnepeltünk reggelig. Nagyon szeretek természetközeli helyeken dekorálni, mert állandó inspirációt nyújt számomra a környezet, és ezt, úgy érzem, meg tudom mutatni az alkotásaimban. Országszerte vállalok megkereséseket, rengeteg gyönyörű helyszínt tartogat Magyarország, de a Balaton számomra az egyik legkedvesebb.

Hogyan és honnan indult a karriered?
Egészen kicsi voltam, de tisztán él több emlék is bennem, amelyeket a szüleim cserkeszőlői kertészetében gyűjtöttem. Télen rengeteg macska melegedett a fóliasátrakban a fűtőcsöveken, szerettem ott játszani, olykor láb alatt lenni vagy csak gyönyörködni a virágokban. Iskola után édesanyám virágboltjába vezetett az utam, ott írtam a leckét, és segítettem az üzletben, amiben csak tudtam. A virágok szeretetét tehát otthonról hoztam, de úgy is fogalmazhatnék, hogy már az anyatejjel magamba szívtam azt a szenvedélyt, amellyel a mai napig végzem a munkám. A tánc iránti vonzalmam is hamar megnyilvánult, egészen óvodáskoromtól az életem része a mozgás.

A teljes cikket az Északipart magazinban olvashatjátok!