Így neveld a levenduládat
Gyógynövénykert és levendulamező az apátsági majorban
A tihanyi atyák a Belső-tó partján lévő területükön hat éve ültették el a csaknem húszféle gyógynövény első töveit. Többek között zsálya, citromfű, izsóp, menta, kakukkfű, orbáncfű és fehér üröm került a földbe, idén pedig kamillák és körömvirágok költöztek a szomszédságukba. A 2023-as Északipart magazinban Gellért atyával olvashattok interjút, most pedig bemutatjuk Tóth Boldizsárt, aki a majorság főkertésze, és segít még jobban megismerni ezt a világhírű, liláskék növényt, aminek színe és illata összetéveszthetetlenül összefonódott a balatoni félszigettel.
Tóth Boldizsár agrármérnök, szakdolgozatát a levendula-termesztés ökológiai elemzéséből írta, ő a főkertésze a tihanyi apátság majorságának. A hét hektáros területből négyet a levendula tesz ki, de a gyógynövénykert is ad munkát, és persze termést is bőven.
A négyezer négyzetméteres ültetvényről származó szárított növényekből a tihanyi bencés szerzetesrendhez tartozó Gellért atya teákat készít, de lesz belőlük szörp is: három rekesz citromfűhöz vagy levendulához ízbombaként kerül fél rekesznyi csokis menta.
A teákon és a szörpökön kívül morzsolt formában aromazsákokba töltik a levendulát, illetve az apátság különleges sört is készíttet belőle. Ehhez a szárított levendulaszirmot hintőpor finomságúra őrlik, majd megerjesztik.
Az apátsági ültetvényen február végén, március elején kezdődik a munka: szántással művelik a sorokat és kézzel vágják vissza a növényeket. A júniusi levendulavirágzáskor a turisták fényképezőgépei előtt az egész kert a legszebb arcát mutatja. Aratás idején győri bencés diákok segítenek a munka dandárját elvégezni, ami a levendula esetében kemény két hetet jelent. A főkertész kollégájával, Lippai Lászlóval először sövényvágóval rendezi a sorokat, majd a diákok kézzel gyűjtik be a növényt.
2022-ben hét és fél tonna levendulát szüreteltek. Az idei évben nagyjából harmincszor töltötték újra a hatalmas tihanyi lepárló üstöket apátsági levendulával. Egy üst 350 kilogramm levendulát képes elnyelni, amiből 2,5-3 liter olaj nyerhető ki. Az idei év esősebb volt, kevesebb napsütéssel, ami kevesebb olajat eredményez.
Köztudott, hogy Tihanyban kevés a csapadék, de ez levendulának nem jelent különösebb problémát. Öntözésről csak ültetésekor lehet szó, utána a természetre bízzák a növényeket.
A levendulát tőosztással szaporítják, az egy-kétéves növényeket 15-20 felé tudták szétszedni. Ültetés előtt érdemes őket beáztatni vagy ültetés után megöntözni
– javasolja a főkertész. A gyógynövények hasonlóan ridegtartásban vannak, de ők is tűrik a szárazságot. Egyes szakemberek vallják: az a levendula, amit nem locsolnak, vagy nem kap elég esőt, az megszenved a virágzatáért és az olajáért és édesebb lesz az illata.
Másik, gyakran előkerülő kérdés a visszavágás. A szakirodalom szerint tavasszal vagy ősszel a növény felső harmadát kell visszavágni. Tóth Boldizsár szerit az első évben a bokrosodásra koncentrálva érdemes a növényt virágzás előtt visszavágni, a következő évben pedig a virágzás után nyolc centimétert érdemes lecsípni a tetejéből. Tihany faluban más módszert is alkalmaznak:
tavasszal öklömnyi sündisznóra vágják vissza a töveket, amikből fás ágak állnak csak ki. Ez fix bokorméretet és dús virágzatot eredményezhet. Ugyanezért az eredményért fiatal növények esetén lehet kísérletezni a tavaszi-őszi visszavágással is.
Ki lehet próbálni a feltöltést is, ugyanis ha a levendulatövek alját földdel fedjük le, akkor ott is elkezd gyökeresedni. Utána már nincs más dolgunk, mint a friss hajtásokat gyökerestől leválasztani az eredeti növényről, kicsit lecsípni a gyökeréből és a tetejéből, s pár nap áztatás után már ültethetjük is az új töveket.
Az angustifoliát megpróbálhatjuk magról is vetni, előtte azonban be kell csapnunk a magokat, ugyanis a csírázáshoz fagyhatást kell érezniük, vagyis a vetés előtt rövid időre érdemes hűtőszekrénybe tenni őket. Dugványozás esetében mivel még nincs gyökérzet, a sikeres életben maradás és fejlődés nem garantált, ezért Tóth Boldizsár inkább a tőosztás híve.
A gyógynövények közül a rozmaringnál kell leginkább figyelni a visszavágásra, hogy szép, dús bokrot kapjunk. A zsálya négy-öt év elteltével elkezd kiöregedi, nem ad már nagy zöldmennyiséget, de tőosztással ez is frissíthető. A citromfű és a menta rendkívül jól feltalálja magát, egy kisebb gyökérzetből is remekül terjed, akárcsak a körömvirág, ami a magjai szétszórásával bárhol új életet kezd.
Fotó: Szabó Miklós, Mórocz Anikó
Ajánlom a Facebookon