Eltűnhet az északi parti szőlő?

Vasárnap elindult a Balaton Konzílium, amit azért találtunk ki, mert szeretnénk minél szélesebb körben, a nyilvánosság előtt megbeszélni a Balaton problémáit. Hiszünk abban, hogy az érdemi, konstruktív vitákkal előbbre jutunk, és még többet tud adni mindannyiunknak ez a csodálatos vidék.

Konzílium

A Balatoni Kör, a Csopaki Kódex, a Rizling Generáció által kezdeményezett, és az Északi Part magazin által szervezett „Balaton Konzílium” sorozatának első állomásán, a csopaki Jásdi Pince tornáca előtti teraszon 50 ember gyűlt össze a napsütéses, bár hűvös tavaszi délutánon. A beszélgető panelban és a közönség soraiban is erős volt a társaság. Két neves polgármester, országgyűlési képviselő, az érintett szervezetek vezetői, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője többen a Hegyközségek országos és helyi vezetéséből, a Balatoni Szövetségtől, és helyi gazdák, zártkert tulajdonosok, ügyvédek, sok érdeklődő, valamint (Rejtővel) balett-táncosok és kőfaragók. A beszélgetés moderátora Erdős Gábor volt az Északipart magazintól. A Csopak és Paloznak közötti völgy szőlői között nem is lehetett volna jobb témát találni, mint az északi part szőlőinek helyzete.

Diagnózis

Szenvedélyes, de célratörő beszélgetés alakult ki. Már a helyzet értékelésében sok tekintetben eltért az országos főhatóság képviselőjének és a helyben élő gazdák valamint választott képviselőik, önkormányzati vezetőik véleménye.

A zártkerti szőlők engedély nélküli kivágását lehetővé tévő, 2016-ban egy évre ideiglenesen bevezetett, majd még egy évvel meghosszabbított jogszabályt a minisztérium képviselője a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogára hivatkozva állampolgár-barát intézkedésnek tartotta, ahogyan azt is, hogy a gazdasági épületek címén valójában nyaralókat, lakóházakat építenek a szőlőhegyen.

A helyieknek más volt a véleménye: a szerintük puccs-szerű intézkedés tovább rontja a helyzetet, és ha nem történik semmi, az rövid időn belül a balatoni táj tönkretételét, vonzerejének csökkenését, és ezzel az ingatlan-vagyon leértékelődését, a vállalkozások anyagi romlását hozhatja. Jogilag is másképp értékelték az intézkedést, hiszen a jórészt a kárpótlásban kiosztott területek birtoklása a a művelés, jelen esetben szőlőtermesztés kötelezettségével is jár.

Egyrészt felhívták a figyelmet, hogy a szőlő kivágása nem keletkeztet építési jogot. Másrészt elmagyarázták, hogy ügyes ügyvédek segítségével, a csak az építési engedélyezés idejére létesített látszat szőlő-ültetvényekkel hogyan kerülik meg nap mint nap a törvényeket. Hogyan teszik lehetővé a rendeletek, hogy a használatba vételt követő napon, az éppen eltelepített ültetvény kivágása után a hegybírónak éppen csak a tény-megállapítás jogát hagyva, milyen módon jegyeztetik be a Földhivataloknál az immár csak a nyírt gyeppel körülvett gazdasági épületet, a fürdőmedencévé avanzsált feszített tükrű tüzivíz tározót és a nyaralótelket.

A szakügyvéd szerint ez a gyakorlat olyan visszaélés a joggal, amelyhez rendes ügyvéd a nevét és pecsétjét nem adhatja, az építési hatóságok pedig a cinkosan kiadott engedélyekkel bűncselekményt valósítanak meg. Az így megszerzett vagyon az idő múltával sem válhat legálissá. veszélyesnek, a közmorált hosszú távon is rombolónak tartották a csalárd eljárásokkal szerzett vagyon utólagos hatósági legitimálását.

A jelenlévők még veszélyesebbnek tartották azt a gyakorlatot, amely a szőlőterületek más célú (idegenforgalmi) hasznosításának lehetősége miatt a termőföldnek olyan értéket adnak, amely az normális, rentábilis szőlő- és bortermelésből nem gazdálkodható ki.

Az elvben a termőfölddel való spekulációt megakadályozni hivatott agrárkamarai földbizottságok helyi gazdákból álló tagjai hiába vitatják a Földtörvény alapján az ilyen szerződések érvényességét, ha a kamara megyei elnöksége véleményüket ismeretlen indokok alapján elutasítja vagy a bíróságok a mindig az ingatlanos szakmából származó szakértői vélemény alapján, a Földhivatalokat azok bejegyzésére utasítják.

Szintén nagy gondnak tartották a jelenlévők a még meglévő, gazdaságosan művelhető mezőgazdasági jellegű szőlőterületek jogi helyzetét. Ezeket a törvényi lehetőségek között szlalomozva birtokközpont címén építik be olyan vállalkozók, akik olcsón szőlőhöz jutottak a borvidék hátsó, kevésbé értékes területein, építkezni viszont – valójában nyaraló építési céllal-a panorámás szőlőkben szeretnének.

Terápia

Egyetértés abban alakult ki, hogy a balatoni táj védelme az egyéni érdeken túlmutató nemzeti és helyi érdek, amelyet az egymással nem mindig koherens törvények, jogszabályok szelleme egyébként tartalmaz, de a végrehajtás ezt nem tükrözi. A megvalósuló gyakorlat a spekulánsoknak és nyaralóépítőknek kedvez a táj értékeit megőrző gazdálkodók helyett. A helyzet további romlását azonnal meg kell akadályozni, mindent el kell követni, hogy mind a zártkerti területek, mind a mezőgazdasági művelés alatt álló területek jó gazdák kezén maradjanak, vagy oda kerüljenek. Ezért

– az érintett magánszemélyeknek, önkormányzatoknak és egyesületeknek feljelentéseket kell tenni a „legpofátlanabb” a közérdeket és a jogszabályok szellemét leginkább semmibe vevő ingatlanok tulajdonosai ellen. Drasztikus eszközökkel fel kell lépni az okosba’ megoldások ellen,

– azonnali hatállyal meg kell szüntetni a zártkerti szőlők engedély nélküli kivágásának lehetőségét,

– a zártkerti ingatlanok jóhiszemű tulajdonosaitól kényszerítő erővel is el kell várni, hogy kertjüket, eredeti céljának megfelelően műveljék és a Balaton arculati elemeként hagyományos kultúrákkal tökéletes rendben tartsák,

– adózással, szükség esetén szankciókkal kezeljék a műveletlen, vagy az eredetitől eltérő célra használt ingatlanok helyzetét,

– tudatosítsák, hogy a megmaradt mezőgazdasági ingatlanok beépítésére semmilyen perspektívában nem lesz lehetőség, ösztönözzék, hogy ezek olyan helyi, vagy ide költöző gazdákhoz kerüljenek, akik tevékenységükkel garanciát nyújtanak arra, hogy a területet céljának megfelelően hasznosítják, és kifogástalan rendben tartják,

– birtok-központ jogcímen történő építkezést kizárólag 3 hektár összefüggő, egy községen belül fekvő, művelt szőlőterületek alapján létesíthessenek,

– kezdeményezik olyan a termőföldre vonatkozó országos ármegállapító mechanizmus, algoritmus azonnali kialakítását (ilyen Nyugat-Európában is működik), amely biztosítja a balatoni gazdák számára is a normális gazdálkodást, és kiszabadítják a borvidéket a romboló ingatlan-spekuláció karmaiból.

A Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció a HNT-vel összefogva mindezekre javaslatot készít a következő hetekben, és ezt eljuttatja a döntéshozókhoz.