A hidroplántól a delfinekig
A balatoni látkép elengedhetetlen része nyaranta a hullámokon suhanó vízibicikli sziluettje. Ez azonban nem volt mindig így: az eszköz alig hetven éve jelent meg a magyar tenger mellett. A külföldi mintára elkészült prototípusok igen gyors fejlődésen mentek keresztül, és bár a népszerű jármű használatának megvannak a maga veszélyei, a mai kényelmes üléseken így is sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat a nyaralók, mint a korábbi fémvázakon egyensúlyozva.
Azt nem tudni pontosan, hogy a világ első vízibiciklije hol készült, és ki alkotta, de a magyarországi története könnyedén nyomon követhető, főleg a korabeli sajtó segítségével. Az 1950-es években hatalmas újításnak számítottak a kezdetleges járművek, és a bemutatásuk után villámgyorsan elterjedtek a Balatonon.
Bár a magyarok tengerén csak a 20. század közepén lehetett kipróbálni az első hivatalosan gyártott vízibicikliket, a külföldön már használt járművek híre korábban elért az emberekhez. A Pesti Hírlap 1897- ben közölt egy rövid cikket, amiben megemlítik az „Amerika Riviérája”, azaz a Palm Beach vizeinél nyaralókat: ott a felsőbb társadalmi körök tagjai már űzték a gyorsan terjedő vízibiciklisportot.
Hazánkban nem sokkal később megkezdődtek a próbálkozások a rendhagyó eszköz elkészítésére.
A korai gyártmányok mind házilag barkácsolt darabok voltak, amelyeknek a stabilitása és biztonsága erősen megkérdőjelezhetőnek bizonyult. Ennek ellenére a kisebb halastavakon, de még a Balatonon is kipróbálták a billegő, alig haladó járműveket: így tett 1901-ben Bentsik János is, aki saját készítésű vízibiciklijén tett egy kört a magyar tenger partjainál gróf Széchenyi Imre társaságában. Májusi szabadalmi levelében a következőt írta találmányáról: „lényegében véve a fölbillenés ellen biztosított múszószerkezetből, a kerékpároknál működtető berendezéshez hasonlóan kiképezett működtető berendezésből és az evvel alkalmas áttevés útján összekötött hajtócsavarból áll.
A leírandó vízijármű aránylag kis gázlás (merülés) és csekély holt súly mellett is teljesen biztosítva van a fölbillenés ellen, mit az úszótest sajátságos alakítása által érünk el, ezenkívül pedig éppen azért, mert a gázlás csekély volta mellett a megnedvesített fölület is csekély, a hajtócsavar fölülete pedig aránytalanul nagy, a jármű igen csekély munkakifejtéssel nagy sebességgel haladhat.”
Ezt követően a Maroson bukkant fel egy különleges jármű. Az Aradon régóta működő regattaegyesület mellett megjelentek a motorcsónakok, majd 1923-ban ma német kísérletek nyomán elkészült első folyami vízibiciklik is feltűntek a partoknál
A teljes cikk az Északipart magazinban olvasható. Itt tudod megvásárolni: https://magazinly.com/
Ajánlom a Facebookon