Egy kései várúrnő története

A Kinizsi-vár számos neves lakójának életét dolgozták már fel korábban, elég Kinizsi Pálra vagy a Zichyekre gondolni. Eme illusztris felsorolásból hiányzik a vár utolsó lakója, akinek személyét szinte csak a vázsonyiak ismerik. Pedig nem akármilyen lakó volt ő! Egy igazi „Királyné”, aki még a népköztársaság idején is méltón viselte a rangját, s a kiköltözésének története is a mozivásznakra illik.

Tüskevári kislányból Vázsonykő úrnője

Királyné nem királynénak született. Történetünk hőse, Gombosi Karolina 1887. március 10-én Gombosi Erzsébet törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot a Somló lábánál fekvő Tüskeváron. 1906-ban már Nagyvázsonyban találjuk a 19 éves leányzót, aki ekkor kötött házasságot a Todesco, majd a Zichy család napszámosaként dolgozó Kőnig Józseffel. Házasságukból két lány született: Anna és Erzsébet. A családias hétköznapok után sötét idők következtek. Király néni „Józsiját” besorozták, s a világháború vége előtt alig egy héttel halt hősi halált. A 31 éves özvegy ekkor a két lányával egyedül maradt, s a cselédlakást is el kellett hagynia. Gróf Zichy Béla azonban a család segítségére sietett, s egy, az elnéptelenedett Csepelyen lévő házat, valamint a Kinizsi-várat ajánlotta fel az özvegynek. Király néni erre így emlékezett vissza: „Az a Csepely csupa pusztaság volt, mit csináljak ott? Akkor már két lányom volt, elfogadtam az öregtornyot.”

A teljes cikk az Északipart magazinban olvasható, a Magazinly oldalán pedig meg is vásárolható: https://magazinly.com/magazine?magazine=44