A közösség tava – IV. rész: Balatoni értékmentés csoport

A közösségi médiában számtalan csoport és oldal foglalkozik a Balatonnal, illetve mindennel, ami vele kapcsolatos. Élmények, érzések, emlékek, fotók révén mindenki képes előcsalogatni valamit a saját életéből, ami mindannyiunk kedvenc tavához köti. Hét részes cikksorozatunkban a legnépszerűbb és legnépesebb csoportok alapítói mesélnek az indulásukról, a céljaikról és a legkedvesebb közösségi élményeikről.

Cikksorozatunk IV. részében Bánki Károly mesél az általa létrehozott Balatoni értékmentés csoportról:

Nekem a Balaton nem csupán a magyar Riviéra, hanem egyszerre Amerika, Dubaj és a világ minden szépsége egy helyen. A végtelen csínytevések, az első szerelem és a legfontosabb élmények mind ide kötnek. A Balaton Aranykora Alapítvány elnökeként több mint húsz éve dolgozom azon a küldetésen, hogy megőrizzük a Balaton természeti és épített környezetét, védjük a tó gazdag növény- és állatvilágát, miközben észszerű keretek között népszerűsítjük a turizmust is.

A Balatoni Értékmentés csoportot azért hoztam létre, hogy az emberek összekapcsolhassák az élményeiket, véleményüket és értékmentő szándékaikat. A cél kezdettől fogva az volt, hogy itt a tó jövőjéről is lehessen beszélni. A természetvédelemről, a túlzott beépítésről, a kulturális örökségről, a helyi értékekről vagy akár arról, hogyan lehetne élhetőbbé és szerethetőbbé tenni a Balatont a következő generációk számára is.

A legkedvesebb történetem a csoport kapcsán egy különleges fához kötődik. Az egyik csoporttagunktól kaptunk ajándékba egy kínai selyemmirtuszt, amelyet a Balaton egyik legikonikusabb pontján, a bélatelepi Kagylós-parton ültettünk el. Ebből aztán szinte mozgalom lett. Az emberek elkezdték követni a fa sorsát, fotózni, meglátogatni, locsolni, sőt lélekben „örökbe fogadni”. A kis selyemmirtusz mára valódi találkozási és tájékozódási ponttá vált. Egy apró balatoni jelkép lett, amelyet gyakorlatilag együtt nevel a 125 ezer tag.

Aki szeretne csatlakozni a csoporthoz, itt megteheti.