Mesék az élet csodáiról

Mit tanítanak nekünk a mesék?


2016. 09. 07.


Az ember azért szeret mesét hallgatni, mert – mára bizonyított tény – mindannyian genetikailag kódolt történetéhséggel születünk, agyunk a történetek értésére, a történetekből való tanulásra van programozva. Ráadásul mesehallgatás közben beindul a képzelet és a fantázia is, ami jótékony hatással van testünk fizikai állapotára is: oldódnak a bennünk lévő feszültségek és megnő a jóra való képességünk. Felnőttkori kedvenc filmjeink leginkább szüzséjükben és szerkezetükben hasonlítanak a mesékre, hiszen a filmek is történetek mesélnek el a maguk nyelvén. Dr. Boldizsár Ildikó a meseterápia elméletének kidolgozója, tőle kérdeztük, miben rejlik a mesék gyógyító ereje

Életünk során sok olyan helyzettel találjuk szembe magunkat, amelyekkel nem igazán tudunk mit kezdeni. Nem tudunk jól reagálni, nem tudunk helyesen dönteni, sőt dönteni sem tudunk… sokszor fogalmunk sincs, mit kellene tennünk. Régen a történetekből való tanulás volt hivatott arra, hogy felkészítse az embert a jó válaszokra és a helyes döntésekre, választásokra.

shutterstock_71621617

gyerekkorban könnyen bújunk egy-egy szereplő bőrébe

A mesékből meg lehetett tanulni például felnőtté válni, útnak indulni, megküzdeni, apává-anyává érni, közösségben helyet találni, szépen megöregedni… Ezek a történetek hosszú évezredek tapasztalatai alapján kristályosodtak ki, ezért erkölcsi igazságuk, pszichológiai mélységük a mai napig megkérdőjelezhetetlen. Tulajdonképpen elmondható, hogy a földkerekség valamennyi meséje hasonlatos egymáshoz, hiszen az ember mindenütt ugyanarra kereste a választ: hogyan élhet boldogan, amíg meg nem hal.

Felnőttkorban ugyanazért vagyunk “éhesek” a mesékre, történetekre, mert ugyanúgy minta, modell, a rend megteremtésének forgatókönyve minden mese.

Gyermekkorban még előttünk a lehetőség, hogy a mesékből is megtanuljunk néhány technikát, vagyis a világban való eligazodáshoz nagyszerűen használhatók a történetek. Felnőttkorban egyrészt a hibáink korrigálásához kérhetünk segítséget a meséktől: Hogyan kellett volna jobban csinálnom? Mit rontottam el? Másrészt pedig fölfoghatjuk a történeteket belső történetekként is, amelyek ez esetben már nem a világban, hanem az önmagunkban való eligazodást segítik.

Akkor válik igazán izgalmassá ez a lehetőség, amikor a mese minden szereplőjét önmagunk részeként vizsgálunk, és a mesei helyszínek belső helyszínekké válnak. Ez már igazi terápiás lehetőség!

4-boldizsar-ildiko

Boldizsár Ildikó mesekutató, terapeuta

A mesékben sem mindig nyeri el a jó a jutalmát, ez csak az úgynevezett varázsmesékben történik meg. A keleti mesék és az állatmesék között sok olyan mese található, amelyben a jó nem kap semmit, sőt akár meg is hal a mese végén. A mesék sosem hazudnak. Az ilyen történetek arra figyelmeztetnek, hogy az efféle fordulatok is az élet részei – megértéssel és alázattal kell fogadnunk ezt a lehetőséget is.

shutterstock_94192444

a mesékben sem mindig nyeri el a jó a jutalmát – ahogy az életben sem…

A neves mesekutató az emberi élet fordulóihoz köthető mesékkel várja az érdeklődőket. Történeteken keresztül mutat példákat arra, hogy miként segítenek a mesék az egyes életszakaszok átlépésében és minőségi megélésében: például a felnőtté válásban, az anyaságban, az apaságban, az érett párkapcsolatok kialakításában és a boldog időskor megteremtésében.

szeptember 17. Kálibuli, 13.00


Ajánlom a Facebookon